Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

Gondolatok az egyiptomi gyík-szimbolikáról két kisbronz kapcsán

állatok esetében is történhetett, s az így keletkezett végterméket mrh.t-nék. nevezték.

13 Hasonló eljárásra egyébként máshol is akad példa.

14 Az üregből való kibújás, előjövetel és a testi regenerálódó képesség megfigyelése a teremtő tevékenységben és a halott újjászületésénél válik fontossá. Arum-Ré teremtő aspektusához kapcsolódóan a teremtő isten androgün jellegére utalva, a kígyóval együtt (párban) megjelenő gyík - illetve más esetekben a két gyík a kettősséget, a kétnemüséget szimbolizálja.

15 A kígyó általában a női, a gyík pedig a férfi princípiumra utal.

16 Itt tehát megfogható a bronz urnácskák tetején fekvő gyík jelentésének az egyik oldala. Ennél azonban sokkal bonyolultabb szimbolikáról van szó, amelyben a szoláris, khthonikus és apotropaikus vonások játsszák a főszerepet. Az egyiptomiak a hüllőket és a kétéltüeket khthonikus lényeknek tartották, vagyis szoros kapcsolatban állónak érezték a teremtés előtti vagy a teremtés ideji állapottal, valamint a (föld alatt elképzelt) túlvilággal. A gyíkok (és a kígyók) túlvilággal való kapcsolatát több természeti megfigyelés is alátámasztani látszott. A nyugati sivatagban, a temetőkben, a sírok körül hemzseghettek ezek az állatok. Alkalmanként hirtelen eltűntek a föld alatti, sziklák közti üregeikben - így kapcsolatba kerültek a föld alatti világgal. Vedlésük miatt a megfigyelő úgy gondolhatta, hogy képesek alakváltoztatásra, illetve újjászületésre, és ez két olyan jellemvonás volt, amellyel hitük szerint csak a nem emberi lények rendelkezhettek, s amelyek a túlvilági út során létfontosságúakká váltak.' A Két Út Könyve túlvilági térképein, a koporsóbelső aljában különös formájú lényekjelennek meg: általában emberi testtel és bizarr állatfejekkel, kígyókat és gyíkokat tartva kezükben.

17 Túlvilági szerepüket semmiképpen nem magyarázhatjuk a héliopoliszi Atummal való kapcsolattal,

18 egyéb összefüggéseket kell tehát keresni, amelyeknek magyarázatában éppen a kézben tartott gyík válik kulcsfigurává. 13 Deines, H. v. - Grapow, H., Wörterbuch der ägyptischen Drogennamen (Grundriss der Medizin VI), Berlin 1959, 111 sk. és IV, 28. 14 Keller, i.m. 280. Cassius Felix afrikai orvos ír egy olyan mérges pók csípése elleni orvosságról, amelyhez egy elő gekkót negyven napra egy üveg olajba kell lógatni és kánikulai melegben a napra kitenni. 15 Ld. CT Spell 136 = jnk pn-tn. 16 Mysliwiecz, i.m. 125-126 és XXX-XXXIV táblák. A felirattal ellátott későkori bronzok áldozati formuláin a kígyó Atemet, a gyík Atem néven szerepel. Az is elképzelhető, hogy a - joggal - szorosnak érzett rokonság miatt ábrázoltak bizonyos túlvilági kígyókat lábbal, s talán a gyíkot bizonyos körben egyfajta „lábas" kígyónak tekintették. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felcserélhetőség ellenére egyértelműen különbséget tettek a két állat között: egyes kígyófajták nagyságát és színét esetenként gyíkokéhoz, gekkókéhoz hasonlították (Sauneron, S., Un traité égyptien d'ophiologie. Pap. du Brooklyn Museum N 41.218.4H et .85. IFAO Bibi. Gén. XI. 14 és 17). 17 (CT VII 1 .tábla, Cairo 28083 és 28085). A koporsó alján ábrázolták, hogy a múmia valóságosan és mágikusan is ezeken az utakon helyezkedjen el (Barguet, P., RdE 21, 1969, 7-17). 18 Mint ahogy Homung és Staehelin (i.m. 110) szintén nem találja kielégítőnek ezt a - Mysliwiecz által hangsúlyozott - magyarázatot az általuk vizsgált skarabeusok hátlapján ábrázolt gyík-motívum esetében sem, bár meg kell jegyezni, hogy a skarabeusok némelyikén előfordul a gyíknak a páviánnal való szerepeltetése.