Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

Gondolatok az egyiptomi gyík-szimbolikáról két kisbronz kapcsán

GONDOLATOK AZ EGYIPTOMI GYÍK-SZIMBOLIKÁRÓL KÉT KISBRONZ KAPCSÁN A szakirodalom 1 a késői korra datálja azokat a bronz gyíkszobrocskákat, amelyek közül kettő a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. Ezeket az állatfigurával díszített „dobozokat" minden valószínűség szerint koporsóknak kell te­kintenünk, bár általában üresek és néha hiányzik a hátlapjuk. 2 Emellett azonban kis méretük miatt felmerülhet votív tárgyként vagy amulettként való használatuk is. 3 A tárgyak provenienciája ismeretlen. 4 A szóbanforgó két szobrocska egyike 9 cm hosszú, talapzatának hátsó része kissé sérült, a fémfelület oxidált (1. kép).-'' A doboz tetején elnyúló állat testét pontozással díszítették. 6 A jelenleg üreges doboz hátlapján négyzetes formára kiképzett nyílás lát­ható, amely nem más, mint a kis koporsót lezáró - a széleinél töredékesen megmaradt - lapocska helye. 7 A másik 4,6 cm hosszú, az előbbihez hasonlóan téglatest alakú bronz urnácska, gyíkkal a tetején ( 2. kép). 8 Oldalán sérült, alaplapja hiányzik. Felirat egyiken sem fedezhető fel. A gyík-bronzok jelentésének és szimbolikájának tárgyalásakor általában az Atumhoz kötődő viszonyt szokás hangsúlyozni, a jelen tanulmány azonban ezen tárgyak apotropaikus, a tulajdonos vagy felajánló evilági és túlvilági védelmét ellátó, újjászü­letéssel kapcsolatos oldalát szeretné megvilágítani. A gyíkok (Sauria) alrend elnevezésen több család osztozik: a gekkók, a kaméleo­nok, az agárnak, a szkinkek, a valódi gyíkok és a varánuszok. A szakirodalom „gyí­1 Roeder, G.,Ägyptische Bronzewerke, Glückstadt-Hamburg-New York 1937, 65-66 és 184; Mysliwiecz, K., Studien zum Gott Atum I-Il, Hildesheim 1978-79, 125-130. 2 Mysliwiecz, i.m. 3 Roeder szerint nyakban is hordhatták őket (Ägyptische Bronzefiguren, Berlin 1956, 441), ami azért tűnik kétségesnek, mert az általa bemutatott példányokon a „felfüggesztő gyűrűk" egymásnak átlósan helyezkednek el, és ez kizárni látszik az ily módon való viseletüket. Nem kérdés azonban, hogy ezek a gyűrűk azt a célt szolgálták, hogy valamire felerősíthessék a tárgyat. 4 Bár a Ptolemaiosz-korban és a római időkben a Fajjumban ismerjük az állatkák egy kultuszhelyét (Mysliwiecz. i.m. 130). 5 Ltsz.: 51.2342 6 Megszokott díszítés: lásd Mysliwiecz, i.m. XXXII a és b, XXXIII táblák. 7 Haeffner Emil egy kéziratos feljegyzése szerint a tárgy a Nemzeti Múzeumból a gyűjteménybe való kerülésekor még nem üreges, hanem tömör talapzattal rendelkezett. Vozil Irén restaurátor véleménye sze­rint tartalmazta a bronzforma készítéséhez szükséges ún. agyagmagot és feltehetően az állat tetemét is. 8 Ltsz.: 63.7-E

Next

/
Oldalképek
Tartalom