Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)
Francesco Vanni ismeretlen rajza
részben a reformáció hittételeivel polemizálva, a szenvedő Mária Krisztussal együttszenvedő, s végeredményében együtt-megváltó jelentőségének gondolatát támogatták. Ennek következményeképp a festészeti ábrázolásokon spontán kialakult ikonográfiái motívum, az ájult Máriát felfogó és támogató Mária Magdolna csoportja a tridenti zsinat tematikai cenzúráját is túlélhette és még évtizedeken át szabadon fejlődhetett tovább. A „compassio ", a „ co-redemptio " elméletét főként a ferences rend gondolkodói vallották és terjesztették, és a szenvedő Mária példaszerű ábrázolásait is többnyire ferences rendi megbízásokból festett oltárképeken találjuk. Francesco Vanni festészetét egészében véve jellemzi a kor vallásos eszmevilágával való szoros kapcsolattartás, amit személyes ismeretsége a korszak jelentős római és sienai vallásos gondolkodóival, valamint tevékeny részvétele a sienai vallási élet egyik laikus szervezetében kellőképpen magyarázhat. 14 Az alélt Máriát támogató Mária Magdolna csoportkompozícióhoz készített vázlatrajzok nagy száma aligha lehet független attól a ténytől, hogy Vanni a sienai ferencesek temploma számára is készített egy Krisztus szenvedéseinek egyik jelenetét ábrázoló (később elpusztult) oltárképet és valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy az egész, stilárisan és kronológiailag egységes, ikonográfiailag összefüggő rajz-csoport ugyancsak ezzel a munkával, vagy egy másik, de feltehetőleg ugyancsak ferences rendi megbízással összefüggésben készült. 15 ZENTAI LORÁND 14 Vanni Congregazione dei Sacri Chiodi sienai laikus testvérületbeli tagságáról, kapcsolatáról Teio Guerrivel (a kongregáció alapítójával), Caterina Vanninivel (az ellenreformáció katolikus miszticizmusának kiemelkedő személyiségével), Paolo Emilio Sfondrato és Cesare Baronio római bíborosokkal, egyebek között, összefoglalóan 1. Santi, B., in L 'arte a Siena sotto i Medici 1555-1609, Siena 1980, 122, 142. 15 Vö. a 9. jegyzettel.
