Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)
Francesco Vanni ismeretlen rajza
Delle Stampe kompozícióvázlatán [FN 14/16027/ 26. kép], illetve az Uffizi model lóján, 18270 F); 4 három rajzon, melyek a Keresztvitel egyik epizódját, a kereszt súlya alatt összerogyó Krisztus jelenetét ábrázoló kompozíció fejlődését mutatják (a Biblioteca Comunale primo pensieróján, S. III. 9. 36v [34. kép] és a Louvre modellóján, n. 1607, illetve az Uffizi eltérő kompozícióvariánsán, 4800 S [33. kép]); 5 végül további négy rajzon, melyek a Keresztrefeszítést közvetlenül megelőző epizódot, Krisztus ruháitól megfosztásának jelenetét ábrázoló kompozícióval függnek össze (az Uffizi és a Biblioteca Comunale alaktanulmányokat tartalmazó rajzán, 4811 S [30. kép], illetve S. III. 10. 2v [29. kép], a McCrindle-gyüjtemény modelló]án és a sienai Chigi Saracinigyüjtemény rajzmásolatán [31. kép], mely feltehetőleg az elkészült majd elveszett festmény után készült). 6 Önálló tanulmányok a két nőalakhoz az Uffizi primo pensierója (4717 S [32. kép]), a sienai Pinacoteca Nazionale alaktanulmánya (n. 115 [27. kép]), a stockholmi Nationalmuscum két krétarajza, (n. 420v és 415r), s végül a budapesti múzeum itt közölt tollrajz vázlata (28. kép). 7 A Biblioteca Comunale S. III. 10. kolligátumában található hasonló témájú rajzok (56r, 64r, 89r) a „Svenimento", Mária ájulása más típusát ábrázolják és stílusuk sem egyezik meg a fenti rajzokéval. A Krisztus szenvedéseit ábrázoló három kompozíció egyike sem maradt ránk elkészült festmény formájában, és csupán azEcce Homo hozható kapcsolatba témája alapján egy, a 17. században még meglévő, később azonban elpusztult festménykompozícióval. 8 A hasonló felépítésű másik két kompozícióvázlat ugyanakkor szerkezetében, formátumában, méretarányaiban és egyes részleteiben igen közel áll egy Krisztus keresztre szegezését ábrázoló, a sienai S. Francesco-templom számára készített oltárképhez is, s bár rendeltetésüket illetően mindebből nem vonható le semmiféle biztos következtetés, a kompozícióvázlatok szoros időbeli összefüggése, s készítési idejük meghatározása a 17. század első éveiben, Riedl feltételezésének megfelelően, kétségtelenül meggyőzőnek látszik. 9 4 A római rajzról: Riedl, Mitteilungen... (1978) 347, 45. k. és Prosperi Valenti Rodinö, S., in Igrandi disegni italianidel Gabinetto Nazionale delle Stampe di Roma, Milano 1980, 77,48. k; a firenzei modellőréi: Riedl, Disegni..., 60-61, 59. k. 5 A sienai primo pensieróröY. Riedl, Disegni..., 61-63; a párizsi modellóról: i. m., i. h. és Viatte, F., Musée du Louvre. Cabinet des dessins. Inventaire général des dessins italiens III. Dessins toscans XVI eXVIII e siècles. Tome I, 1560-1640, Paris 1988, 2Ó1, 530. sz; a firenzei variánsról: Riedl, Disegni..., 63, 64. sz., 63. k. 6 A firenzei rajzról: Riedl, Disegni..., 61-62, 60. sz., 62. k., a sienairól uott; a McCrindlc-gyűjtcmény modellójáról uott és Sixteenth Centruy Italian Drawings: Form and Function. Cat. New Haven, Connecticut 1974, 47. sz; a sienai Chigi Saracini-gyüjtemény rajzának előkereséséérl és a fényképezés engedélyezéséért Guido Burchi úrnak mondok köszönetet. 7 A firenzei primo pensieróröY Riedl, Disegni..., 62, 61. sz., 61. k.; a sienai alaktanulmányról: uott, a rajz fényképe a Soprintendenza Gallerie, Archivio Fotografico-ban 14.117 sz; a stockholmi rajzgyüjteményben a Barocci müvei között őrzött két rajzot K. Oberhuber V. Salimbeninek, C. Monbeig Gogucl F. Vanninak atribuálta (megjegyzés a két rajz passepartout-ján). 8 Vanni római müvei között a 17. században még látható volt „nelle camere del Papa a S. Pietro un'Ecce Homo mostrato da Pilato", vö. Ugurgieri Azzolini, I., Le Pompe Sanesi 2 Pistoia 1649, 372, idézi Riedl, Disegni..., 60. 9 „In S. Francesco ... un Cristo quandoè posto in Croce", vö. Ugurgieri Azzolini, i. m. 370, idézi Riedl, /'. m. 34-35 és 61 -62, illetve uő., Mitteilungen des Kunsthistorischen Institutes in Florenz 23 ( 1979) 330, 6. k., a fennmaradt másolatok felsorolásával. A Louvre 1980. sz. rajzmásolatáról: Viatte, i. m. 272, 155. sz.
