Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)

Görög vadászok a Szépművészeti Múzeumban. A Budapest-Split szarkofág

dászjelenet díszíti. Ezek nem kapcsolódnak egyetlen héróshoz sem.

38 Nyilvánvaló tehát, hogy a budapesti darabon nem mitikus vadászatokat ábrázoltak.

39 Ugyanakkor persze az is tény, hogy a domborművek alakjai ugyanabból a klasszikus ikonográfiái repertoárból valók, amellyel a mitológiai témájú szarkofágokat is díszítették. A Rómában faragott szarkofágoktól eltérően az attikaiakon soha nem találni portrékat,

40 nem számítva a szarkofágfedelekre faragott, kereveten nyugvó alakokat. Bár szokatlan, hogy a Budapest-Split szarkofágot csakis vadászjelenetek díszítik, egyedülinek mégsem tekinthető. Két további, ennél töredékesebben megmaradt attikai szarkofág ugyanebbe a csoportba tartozik: egyiküket a kyrénéi (8-11. kép), másikukat pedig a gothai (12. kép) múzeumban őrzik. A kyrénéi töredékek egy mindezidáig alig ismert szarkofágnak legkevesebb két oldalához oszthatók be.

41 A hosszú főoldalból három összefüggő fragmentum maradt meg (9. kép). Baloldalt egy balra szökkenő vad hátsó fele látszik, alatta rátámadó kutya; a háttérben szikla. A vad mögött háttal, támadóállásban, rövid köpenybe öltözött vadász; egy másik, háttérben álló alakból csupán a lába maradt meg. Tőle jobbra (az előtérben) lovas, nagyjából a képmező közepén, amint ez az alsó sáv omamensének szerkezetéből kitűnik.

42 Mögötte további két ifjú töredékei: az egyik áll (csak a jobb lába maradt meg), talán a ló mellett futó kutya pórázát tartja; a másik térdel, talán elejtett vadat (nyulat?) tesz a kosarába. Az előlap kompozíciója töredékes volta ellenére is jól értelmezhető. A főoldal szélességére egy saroktöredékből (8. kép) lehet következtetni, amely nagyobbrészt a rövid mellékoldalhoz tartozik ugyan, de mutatja a főoldal szélének néhány részletét is. Ez utóbbin egy vad mellső lába látszik; ennek bőrét ugyanúgy pikkeléssel dolgozták meg, mint a nagy töredéken ábrázolt állatét. A főoldal tehát balfelől ezzel az állattal zárult. Jobboldalt, a térdelő ifjú mögött legfeljebb még egy további, álló alak rekonstruálható; a frízen tehát legalább hattagú vadászcsapat szerepelt. Három másik töredék a szarkofág egyik rövid mellékoldaláról való. Két, egybefüggő darabon (10-11. kép) balra szökkenő vadkecske,

43 mellette a mellső lába után kapó, vágtató kutya; előttük egy másik szelindek fekszik a földön és a sebét nyalogatja. A háttérben sziklás táj. A harmadik, az előzőkhöz tán közvetlenül illeszkedő töredék bal szélén állat (vadkecske?) szarvai láthatók (8. kép). Emögött két ifjú felsőteste, mindketten balra (a fríz közepe felé) fordulnak. A bal oldali a szikla mögé húzódik; baljában lagobolon, jobbját a feje mögé emeli - nyilván lesújtani készül. A másik ifjú elő38 Beszédes, hogy C. Robert nem említi a budapesti szarkofágot a mitológiai ábrázolással díszített darabok sorában: ASR II (1890); III 1 (1897); III 2 (1904) és III 3(1919). 39 Rodenwaldt (1952) 37-38 és Cambi (1984) 193. 40 A Róma-városi szarkofágokon nem csupán a vita privata szereplőit, de mitikus hősöket is ábrázoltak portrészerű vonásokkal; kirívó példája ennek az Euhodus-szarkofág: K-S (1982) 136, 143. t. A vita privata/humana jeleneteivel díszített Róma-városi szarkofágokról 1. Amedick, R., Vita privata auf Sarkophagen. ASR I 4 ( 1991 ). 41 K-S ( 1982) 379-380, 397-398, 458; Giuliano, A., - Palma, B., La maniera ateniese di etil romána. I Maestri dei sarcofagi attici (StudMisc 24 [1978]) 49, 2. sz., 55. t., 137. kép az előlap frízének egy részletével). 42 A szarkofágbázis alsó részén indadísz húzódik végig; a levelek egy középső „levélkehclybőr (Blattkelch) indulnak ki (a laposan mintázott kehelymotívum nagyjából a ló patája alatti részen található). 43 Az állat a kecskeszakáll alapján biztosan azonosítható.