Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Gustave Doré rajzai a Szépművészeti Múzeumban

Dante es Vergilius a pokol kapuja előtt áll (66. kép).

4 A rajz összefogottabb kompozíciója, a magaslatra állított alakok kiemelése és a kopár környezet sejtelmes megvilágítása különös szépséget kölcsönöz a műnek. Doré a tussal feketére feslett alaptónust a szépia rőtesbarna színével tette nyugtalanná, ezzel lavírozta a sötéten meredő sziklafalakat, míg a földöntúli, kietlen táj sejtelmes megvilágítását a fedőfehér lényfoltjaival érzékeltette. E kiérlelt kompozíció az illusztrált könyv befejezése után, önálló műként készült és a felírás szerint ..d'après la symphonie de l'abbé Liszt Gve Doré

1

' ajándékozta a zeneszerzőnek. Doré, aki kedvelte a társaságot, gyakran megfordult művelt irodalmi és zenei körökben. Műtermében rendezett estélyein maga is vendégül látta a kor híres íróit, politikusait, kiadókat, ünnepelt színészeket, operaénekeseket, muzsikusokat és zeneszerzőkel. Ilyen alkalmakkor ő is szerepelt, kitűnőén hegedült és szép tenor hangja volt: emlékezetes, hogy Adel ina Pattival, a híres operaénekesnővel énekelt duót. Ifjúkori barátja volt a neves kritikus. Théophile Gautier, akivel együtt lelt utazást Spanyolországban, ismerte George Sand-ot, Sainte-Beuve-öt, baráti köréhez tartozott Rossini, Gounod, SaintSaëns, Faúré, vagyis mindazok az emberek, akikkel Liszt Ferenc is szoros barátságban állt. Doré is hivatalos volt Metternich hercegné csütörtöki fogadónapjaira,'

1 ahol Liszt zongorázott a vendégek előtt. Dante Divina comniediayà a 19. századi művészeknek nemcsak irodalmi élménye, de számtalan művészi alkotás ihlető forrása is volt. Liszt az 1830-as évek végén olvasta, amikor Marie d'Agoult grófnővel Itáliában tartózkodott. Ennek hatására írta zongoraszonátáját ..Après une lecture du Dante, fantasia quasi sonata". Marékkor megérlelődött benne egy nagyobb zenei mű, egy szimfónia megírásának gondolata. Eredetileg úgy képzelte, hogy az előadást majd vetített állóképek kísérik, és a diorámákal Bonaventura Genelli festőművésszel készítteti el/

1 A Dante szimfónián 1855-56-ban dolgozott, 1857-ben Drezdában. 1858-ban Prágában, majd 1865-ben Pesten. 1866. januárjában pedig Cavalière Romualdo Gentilucci Dante Galériájának megnyitásakor, Rómában adták elő,

7 és Liszt egyre fokozódó sikert aratott vele. 1866. márciusában Liszt Párizsban tartózkodott, ahová már eljutott a szimfónia római sikerének híre. Meglátogatta régi barátait, járt Rossininél és március 8-án Metternich hercegné estélyen zongorázott. Négykezest játszott Sainl4 Lis/..: 1905-1962. 424 x 320 inni. Balra leni olvasható: „Laseiate ogni speranza voi che'ntrate". írod.: Palaky, D., Von Delacroix his Picasso. Budapest 1967, 13.sz.; Farner, K.. Gustave Doré. Der industrialisierte Romantiker. Dresden 1963. II. SO.; Legány, D., Liszl Ferenc budapesti lakásai, in: Liszt Ferenc emlékmúzeum katalógusa. Budapest 1986, 13.; Kiállítások Budapesten: Hoffmann, E., Francia rajzok. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1933, 259.sz.; Vayer. L.. Daumier és kortársai. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1953, 176.sz.; Eckhardt. M.. Liszt Férem emlékmúzeum katalógusa. Budapest 1986, 106/a.sz.; Franz.ösiche Kunst des 19. Jahrhunderts aus dem Museuni der Bildenden Künste. Kiáll. Kai. Bremen-München 1988. 30.

sz. s Renonciat. i.m. 160. 6 Locella, G.-Locella, ML, Dantes Francesco Rimini in der Literatur, bildenden Kunst und Musik. Esslingen 19

13. 176. B. Genelli 11798-1868) Rómában a nazarénusok körében kezdte meg működéséi, egyéni rajzstílusának kialakításában döntő szerepe volt annak, hogy elmélyülten tanulmányozta Michelangelo és Raffaello műveit, ezenkívül Giulio Romano is hatott rá. 1846-47-ben, müncheni tartózkodása idején Dante Isteni színjátékához készíteti illusztrációkat. 36 lapból álló rajzsorozatát, amelyei Hermann Schütz metszett rézbe, 1846 és 1852 között a Cotta kiadó jelentette meg. Ezeket a lapokat ismerve gondolhatott Liszt arra. hogy a diorámák készítésére Genellit kéri tel. Diorámák készítésével ebben az időben Carl Wilhelm Gropius (1793-1870). a berlini udvari színház lestője foglalkozott, akinek munkásságát Liszt jól ismerte. 7 La Mara. Franz. Liszt's Briefe. VIII. Leipzig 1905, 131. sz. Liszt levele Cavalière Romualdo Gentiluccihoz.