Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
A vak tekerőlantos. Egy zsánermotívum a hagyomány tükrében
A szakirodalomban nincs egyetértés a kompozíció szerzőségét illetően. Gustav Glück az ifj. Pieter Brueghclnek, 11 míg Korneel Goossens Vinckboons-nak tulajdonítja az elsőséget. 12 Egy-egy változat esetében más festők neve is fölmerült, mint pl. Marten van Cleve 13 vagy Pieter Balten, 14 az ismert variációk többsége azonban David Vinckboons vagy az ifj. Pieter Brueghel nevéhez köthető. Az 1527-ben Antwerpenben született festő, Marten van Cleve aligha hozható összefüggésbe a budapesti képpel, Carel van Mandertől mindössze annyit tudunk meg róla, hogy Frans Floris tanítványa volt, s általában egyedül dolgozott. Számos kiváló tájképfestő vele festetett figurákat saját műveire, amelyek így sokkal szebbek lettek. 15 Az 158 l-ben elhunyt mester festői stílusa jelentősen eltér a Szépművészeti Műzeum képétől. 16 Marten van Cleve korai művein elsősorban mesterének. Frans Florisnak, valamint Pieter Aertsennek a hatása követhető nyomon. Az 1560-as években fedezte fel az id. Pieter Brueghel művészetét, amely meghatározó élményt jelentett számára. A kései munkáin érezhető bruegheli hatás azonban mindig némileg „modernizált", „korrigált" formában jelenik meg. 17 Az ugyancsak antwerpeni Pieter Balten életéről és festői működéséről vajmi kevés emlék maradt fenn. Carel van Mandertől tudjuk, hogy kiváló tájképfestő volt, és szorosan követte az id. Pieter Brueghel stílusát. 18 Mindössze néhány sajátkezű festményét ismerjük, 19 azonban annál gazdagabb örökséget hagyott ránk metszeteinek tekintélyes sorával, amelyeket saját vagy más festők kompozíciói után készített. Hiteles művei között nem szerepel a vak tekéről an tost ábrázoló kompozíció, amelynek fentebb említett magasfokú szervezettsége olyan újfajta térszemléletet feltételez, amely fölöttébb távol áll attól a módtól, ahogy Balten a 16. századi hagyományokhoz hűen a teret értelmezte. Amint az pl. az amszterdami Rijksmuseumban \évő Szent Márton ünnepe képen is látható, 20 Balten az ábrázolni kívánt tájat síkokra osztja, s a figurákat nem a térbe, hanem a megfelelő síkokba tolja. A kompozíció apró részletekből áll össze, és nem mutatja azt az egészből kiinduló, egységes, jól átgondolt szervezettséget, mint a budapesti kép, vagy akár a tekerőlantos egyéb verziói. Véleményem szerint Pieter Balten is kizárható festményünk lehetséges alkotói közül. Van Mander szerint a mechelcni David Vinckboons 1578-ban született, 21 majd egészen kisgyermekként Antwerpenbe került. Itt dolgozott 1601-ig, amikor is a család 11 Glück, G„ Das große Brueghelwerk, Wien 1952. 116. 12 Goossens, K., David Vinckboons, Antwcrpen-'s-Gravenhage 1954, 108-11. 13 Vö. Hága, Rijksbureau voor Kunsthistorische Documentatie (továbbiakban RKD), „Régi németalföldi festészet" osztályán Marten van Cleve dossziéja: 16de Eeuvv, Zuid-Nedeiianden. Genre Z-B. Mailen van Cleve 1-en II. Voorstellingen buitenhuis: - Overige onderwerpen. 14 Egy 1954-ben a londoni műkereskedelemben (John Mitchell. Fine Paintings) fölbukkant "liereman"kompozíciót Pieter Balten antwerpeni festőnek tulajdonítottak. Vö. Apollo 1954 április. 15 Van Mander, C, Het Schilder-Boek, Amsterdam-Antwerpen 1950, 91-92. 16 Vö. Faggin. G.T., De gcnre-schilder Marten van Cleef, Ond Holland 80 (1965) 34-36. 17 Uott.. 36.k. 1S Van Mander, i.m. (15,j.) 142-43. 19 Wurzbach, A. v„ Niederländisches Künstlerlexikon, !.. Amsterdam 1974. 50. Vö. Héjjas, J., A Szépművészeti Múzeum új Ifj. Pieter Brueghel képe, Az. Országos Magvar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9 (1940) 197.sk. 20 Ltsz..: A860. All the Paintings of the Rijksmuseum in Amsterdam. A Completely Illustrated Catalogue, Amsterdam 1976. 99. 21 Van Mander, i.m. (15j.) 228. A Goossens monográfiájában idézett források alapján David születési dátuma 1576. mivel apja halálakor, 1601-ben, 25 éves volt. Goossens, i.m. (12j.) 29.kk.
