Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Verrocchio műhelyében

mégpedig a firenzei Sta. Annunziata-templom egy szép Krisztus-fejét (26. kép) a 15. század utolsó évtizedéből.

35 Más műfajból említünk példát, hogy lezárjuk a terrakotta Krisztus-fej típusának továbbélését: 1488-ban Firenzében a Gherardótól miniált Hieronymus-kódex fol. I. rectóján a jobboldali lapszéli dísz tondójában Krisztus a Világbíró arcvonásai a verrocchiói típusra emlékeztetnek (27. kép).

36 Nem lenne azonban teljes a Régi Szoborosztály Verroeehio körébe vonható szobrok felett tartott szemlénk, ha nem említenénk a Puttó delfinnel mozgalmas kis bronz-szobrát (28. kép).

37 Kompozíciója nyilvánvalóan eredetileg a Villa Careggi számára öntött, egykor elmés szerkezettel forgatott, több nézetre komponált kútfigurának későbbi variánsa.

38 De lényegesek az eltérések az előzmény és a múzeum darabja között. A budapesti variáns nem gyorsmozgású, nem a függőleges tengelytől jelentősen kilendülő puttó. Alakbeállítása közelebbi Verroeehio 1475 körüli reliefjein a gyermek Jézusok áüómotívumához, sőt a testformák is e típus plasztikai részleteihez igazodnak. Szobrunkhoz és ez utóbbiakhoz jó összevetést kínál a Firenzében lévő Mária a Gyennekkel (Museo Nazionale del Bargello, terrakotta, 86x66 cm, 1475 előtt?) relief gyermek Jézusa. A budapesti puttó kisbronzon a kebel előtt vízszintesen áthúzódó jobbkéz mozdulata ellenben Simone Ferruccinak a British Museumban őrzött tanulmánylapján vázlatosan megrajzolt gyermekek kéztartásához és mozgásmotívumához hasonlít (29. kép).

39 Mivel e lapot 1485 körűire datálják, amikor is Verroeehio már Velencében működött, nem látszik lehetetlennek, hogy a firenzei műhelyben folytatódó bronzöntő munkák során egy műhelytársa készítette az öntvényt.

40 Lehetséges, hogy éppen olyan terrakotta bozetto alapján, mint amilyent 35 Paatz, W. und E., Die Kirchen von Florenz I, Frankfurt am Main 1940, 5, 9. Itt mondok köszönetet a firenzei Kunsthistorisches Institutnak a fénykép rendelkezésemre bocsátásáért, és a rcprodukálási engedélyért. 36 Csapodiné, Gárdonyi K. - Csapodi, Cs., Bibtiotheca Corviniana, Budapest 1976, 66, 164. sz., XCIX. tábla. 37 Balogh, i.m. (6.j.) 72, 68. sz., ltsz.: 5308 bronz, sötétbarna természetes patinával, m.: 42 cm. Fcrcnczy István gyűjteményéből, "...steht in engster Vcrvvandschaft mit der Brunnenfigur Vcrrocchios (Firenze, Palazzo Vecchio), der lächelnde Gesichtsausdruck des Putto zeigt aber die Beeinflussung durch die Kindergcstaltcn Benedetto da Majano". Teljes irodalommal, továbbá: Aggházy, M., Olasz és spanyol mesterek szobrai, Budapest é.n., 28. sz. 38 A Careggi villa kútjáról Passavant, i.m. (9.j.) 175, 6. sz., datálása 1470 körül. Ujabban az egykor forgó, vízsugárral mozgatott kisbronzról: Passavant, G., Überlegungen zur Rotationsmechanik von Vcrrocchios Delphinputto, Mitteilungen des Kunsthistorischen Instituts zu Florenz 33 (1989) 105-112. E kisbronz mozgásmotívuma annyira népszerűvé vált a 80-as évek folyamán, hogy Botticelli felhasználja a római Sixtina-bcli freskóján (a munka megkezdése 1480 körül), a Krisztus megkísértésén. Itt a jelenet előterében, oldalfclcscrélésscl megjelenik a vcrrocchicszk puttó. Ld.: Ettlingcr, L. - Ettlingcr, H., Botticelli, New York 1977, 34. ábra. Ugyanez a kisfiú-fejtípus ismétlődik cgy híres Botticclli-rajzon is: Abundantia (rózsaszínűre alapozott papíron toll, fekete kréta, lavírozva, fcdőfchérrcl, 31,7 x 25,3 cm, London, British Museum). Nem véletlen tehát, hogy Vasári egykor c lapot Vcrrocchiónak tulajdonította. Készült 1482 körül, közvetlenül római tartózkodása után. Vö. Bercnson, B., The Drawings of the Florentine Painters II, Chicago 1938.

2 58, 567.sz. 3y Popham, A.E. - Pounccy, P., Italian Drawings in the Department of Prints and Drawings in the British Museum, London 1950, 38-40, kat. 56. sz. További rajzok, amelyek stílusukban rokonok a fenti gycrmcktípussal: Gronau, G., Das sogenannte Skizzenbuch des Verroeehio, Jahrbuch der K. Preussischen Kunstsammlungen 17 (1896) 65-72. 40 Még a legutóbbi Vcrrocchio-konfcrcnciák sem hoztak végleges eredményt arról, hogy kik voltak az öntők a firenzei műhelyben, illetve kik folytatták a műhely tevékenységét Verroeehio halála után: Covi, D.A., The Current State of Verroeehio Study, in Verroeehio and Late Quattrocento Italian Sculpture, (27.J.) 7-23.