Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Verrocchio műhelyében

Az oltárterven a felső szint tabernákulurnán antependiumként kiképzett reliefmezőben az Imago Pietatis Krisztus-arca nagyon közeli a budapesti terrakotta fejtípusához. Ugyanezt a fejtípust és hajkialakítást követi a londoni Victoria and Albert Museum terrakotta Ifjú feje,

29 melyet szerintünk ugyanaz a kéz mintázott, mint a budapesti Krisztus fejét. Az ohiói angyalokról a rendelkezésemre álló fénykép alapján annyi eldönthető, hogy kissé jellegtelen arcformálásuk, kevéssé megmozgatott drapériastílusuk valóban eltér a Forteguerri-modello és a Louvre Verrocchiónak tulajdonított angyalaitól,

30 továbbá a Musée Jacquemart-André Verroeehio körébe vont Allegorikus női alakok márványreliefjeitől.

31 Az ohiói két angyal szerintünk inkább egy cibórium-oltár két kísérő alakja lehetett, semmint az Imago Pietatis ikonográfiához tartozó gyászoló angyal, mégpedig olyan elrendezésben, mint ez a Francesco di Simone Ferruccinak attribuait oltárterv rajzán látható, de azzal a különbséggel, hogy az ohiói angyalok nyilván nem szemből, hanem az architráwal párhuzamosan kerültek fel a szentségtartó-oltár felső szintjére, a cibórium két oldalára. A térdelő angyalok elhelyezésére nézve ilyen, vagy ehhez hasonló példát Majano munkáin is találhatunk; megfigyelve a két terrakotta angyal drapériáját, jobban közelíthetjük ezeket Benedetto da Majano egyöntetűbb, nyugodtabban hullámzó drapériastílusához, semmint a Verrocchióra jellemző aprózó, fodrozódó, energikus mozgású részletekre bontott redőelrendezéséhez. A pályakezdő Majano stílusának szemléltetésére jó összevetésnek kínálkozik a San Gimignano-i Collegiata térdelő, Benedetto da Majano-féle kandelábert tartó angyalpárja is. Francesco di Simone Ferrucci rajza még Verroeehio műhelyéhez kapcsolódik. Két további, szerintünk a budapesti Krisztus-fejet követő műalkotás, azonban már eltávolodik Verroeehio műhelyétől. Andrea della Robbia készítette a varsói Nemzeti Múzeum fehérmázas Krisztus-fejét (25. kép), mely közelebbi a mi terrakottánkhoz, mint a bécsi Castiglione-gyűjtemény azonos tárgyú példánya.

32 Verroeehio és Luca della Robbia 1467-től kapcsolatban állott egymással, amikor is Verroeehio bronzot szállított Luca részére a San Lorenzo sekrestye bronzkapujának néhány mezőjéhez.

33 így nem véletlen, hogy Andrea della Robbia, aki a nyolcvanas években Verroeehio hatása alatt dolgozott, valamilyen módon hozzájutott egy, a budapesti Krisztus-fej variánsához közeli bozettóhoz, és mint ezt a bécsi és varsói példányok bizonyítják, ilyen előzményt másolva, mázas bevonattal gazdagította. A Robbiák következő generációjából, mint ez ismert, Giovanni egy teljes Verroeehio kompozíciót ismételt meg mázas terrakottában: a Krisztus és Hitetlen Tamást, a Firenze melletti Conservatorio deli' Quiete-ben.

34 Bizonyára még számos ilyen ismétlés vár elemzésre, ha másként nem, a Paatztól összegyűjtötte példák alapján és kiegészítéseként, melyekből egyet itt is megemlítünk, 29 Pope-Hennessy, i.m. (ll.j.) 205,191. sz. 30 Valcntincr, R., Two terracotta reliefs by Leonardo, in uő., Studies of Italian Renaissance Sculpture, London 1951,178-192. 31 Gavoty, M., Sculpture Italienne. Musée Jacquemart-André, Paris 1975, 49-52, Andrea Verroeehio műhelye. 32 Múzeum Narodowe w Warszawie: Rzezba europejska od XVdo XX wieku, 172. sz., 4. ábra; 88. sz., (Warsztat dclla Robbiow, irodalommal). 33 Schubring, P., Luca della Robbia und seine Familie, Bielefeld - Leipzig 1905, 130, 147.k., továbbá Pope-Hennessy, J., Luca della Robbia, London 1980, 55, 70. 34 Vö. Schubring, i.m. (33.j.) 130.