Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
Verrocchio műhelyében
év azonban korábbi e mester pályakezdésénél, amelyet a szakirodalom egyébként Verroeehio környezetébe tett. 17 Kétségtelen, hogy az angyal drapériastílusa rokon a Tornabuoni-síremlék kapcsán említettel, a fejtípus-egyezés és a hajtincsek pedig előremutatnak az utolsó negyedszázadban, Firenzében tevékenykedő "Keresztelő Szent János szobrok Mestere" felé, mégis óvakodunk attól, hogy a Tóbiás az angyallal kettősben e mester valamely korai munkáját lássuk. A kérdés eldöntéséhez további kutatások szükségesek, a most általam javasolt 1475 körüli időpontból kiindulva. A Verroeehio műhely munkamegosztására irányuló vizsgálódásunk következő kérdése Pulszky Ferenc gyűjteményének terrakotta Imago Pietatisához kapcsolódik (23. kép). Balogh Jolán 1962-ben részletesen tárgyalta a szobor sokfelé ágazó problémakörét. 18 Arctípusban rokon emlékek sorát állította fel a korai (?) Feltámadás-rdieí (Bargello), a Krisztus és Hitetlen Tamás bronz szoborcsoport (Or San Michèle), a Krisztus keresztelése festmény Krisztus-arca (Uffizi) és a budapesti Imago Pietatis feje alapján. Rekonstruálta azt a kompozíciót, melyhez a Régi Szoborosztály félalakos Imago Pietatisa és az ohiói Toledo Museum of Art 1956-ban vásárolt, két térdelő ifjú - általa angyaloknak tartott - terrakotta szobra tartozhatott. 19 Bemutatta az egykori bécsi, Castiglione-gyűjtemény mázas terrakotta, valószínűleg Andrea della Robbia készítette Krisztus fejét, 20 melyet a budapesti terrakotta Krisztus-fej ismétlésének tartott. A két ohiói szobor fejéről készült ismétlésnek vélte az ilyen vonatkozásban nem tárgyalt, néhány szerzőtói párdarabnak tartott londoni 21 (22. kép) és berlini 22 Ifjú fejet, melyek stílusa, különösen az utóbbié, valóban közeli a két ohiói térdelő angyal fejéhez. Nem zárult le az Imago Pietatis kutatása Balogh Jolán tanulmányával. Aggházy Mária úgy vélte, sikerült a két ohiói térdelő ifjú vonásaiban felismernie a Tornabuoni család két fiúgyermekének inkognito portréját. így az Imago Pietatisnak kétoldalt két ifjúval bővített rekonstrukcióját, 23 és a szoborcsoport eredeti elhelyezését és funkcióját Balogh Jolánétól eltérő módon határozta meg. Francesca Tornabuoni 1478 után munkábavett, római síremlékét többszintű szerkezetűnek feltételezte, melynek felső 17 A kérdés teljes irodalmát nyújtja: Pope-Hennessy, i.m. (ll.j.) 193.sk. 18 Balogh, J., Un capolavoro sconosciuto del Verroeehio. Studi nella Collezionc di Sculture del Musco di Belle Arti IV, AHA 8 (1962) 55-98. 19 Museum News The Toledo Museum of Art, N.S. 1 (1957) Winter, 4. 20 Die Sammlung Custiglione, Wien, Beschrieben von O. von Falke, Berlin 1930, Nr. 93. 40. A darab további irodalmáról: Malaguzzi-Valeri, Fr., Sculture del Rinascimcnto a Bologna, Dedalo 3 (192223) 365-70. 21 Popc-Hcnncssy, i.m. (ll.j.) 205-206, 191.sz. 22 Schottmüller, F., Die italienischen und spanischen Bildwerke der Renaissance und des Barock I, Berlin 1933, 2 62-63, 124. sz. a korábbi irodalommal. 23 Aggházy, i.h. (12.j.) 162-163, l-2.k. Szeretném pontosítani az Imago Pietatis ikonográfiái változatairól elmondottakat. Itáliában a tárgyalt Verroeehio mű előtt is készült síró angyaloktól közrefogott Halott Krisztus (pl. Donatello 1449-es padovai reliefje), ahogyan létezett a Halott Krisztus ábrázolása Anyja és Evangélista János között, illetve oldalsebét mutató, feltámadt Krisztus Mária és János között, vö. Kirschbaum, E., LCI IV, 1972, Schmerzensmann címszónál. A dolgozat lezárása után hívta fel figyelmemet Sallay Dóra egy firenzei portál-lunctta ábrázolására. A lunettában Pietà alakot láthatunk - sajnos a ránkhagyományozó ábrázolásból (Bicci Di Lorenzo, 1440-1442. S. Maria Nuova) nem világlik ki, vajon eredetileg két angyal is, illetve Mária és Evangélista János tartozott-c a középső Krisztus-alakhoz. Minden esetre, ez a 15. század első feléből való ábrázolás helyi előzményként számítható Verroeehio munkájához. Amennyiben a festmény hűen örökít, úgy elképzelhető, hogy a Verroeehio Imago Pietatis is önmagában állott. Erre utalhat cgy Middcldorftól Dcllo Dcllinck attribuait félalakos Krisztus is. (1. Middeldorf, U., D. Delli and the Man of Sorrows, The Burlington Magazine 78 (1941)71-78.
