Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
A ciprusi archaikus terrakotta-műhelyek kérdéséhez
ásatásokon fellelt további darabok alapján úgy tűnik, hogy az ezeket az ex-votokat, köztük a budapestit is készítő műhely valahol Ciprus középső területén működhetett. E vidék gazdasági, politikai központja Dhali, az ókori Idalion volt. 19 A város területén lévő Apollón-szentély körzetéből még hat darab hasonló típusú szobor került elő. 20 A lyrás szobrok időrendje, elsősorban jól dokumentált leletek hiányában, bizonytalan. Keltezésük a 7-5. sz. között ingadozik, általában nem pontosabb a második kypro-archaikus kor időtartamánál (Kr.e. 600-475). Ennél azonban ikonográfiái és stíluskritikai megfigyelések révén tovább lehet jutni. Idalionban a húros hangszeren játszó zenész témája a különböző emlékek tanúsága szerint igen kedvelt volt. A budapesti szobrocskával megegyező ikonográfiájú, de a nagyméretű terrakottaszobrok stílusát és technikai sajátságait idéző figurát találtak Apollón idalioni szentélyében (10. kép). 21 A töredékesen megmaradt példány női zenészt ábrázol, fül-sapkája alól ékszer lóg ki. A nyakán vízszintesen elvágott pasztillaszemekből álló, kétsoros nyaklánc, rajta nagy, korong alakú dísz látható. 22 A nyakból egy másik nagy lánc csüng alá. A terrakotta figura ikonográfiái típusának apró részletekig menő egyezősége a nála jóval kisebbekkel, mint pl. a budapestivel, azt feltételezi, hogy alkalmasint mindkét esetben nagyméretű szoborhoz kapcsolódó, különböző technikai szinten megvalósuló ex-votokró\ lehet szó. A számos helyen jól ismert jelenség természetéből fakad, hogy a kézzel készült sorozatok, illetve a hozzájuk technikailag és stilárisan is kapcsolódó más típusok kialakulása nagyjából egykorú lehetett. A neo-kyprosi stílusú 23 londoni terrakotta zenészfigura a Kr.e. 6. sz. elején készülhetett. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy az a kézzel készült, egyedi darabokból álló sorozat, amelybe a budapesti szobor is beletartozik, a 6. sz. első negyedében alakulhatott ki. Ezt a keltezést megerősíti az azonos technikával készült, de a sziget más területén előkerült, hasonló típusú terrakotta szobrok időrendje. 24 A kapcsolódó típusok közötti nagy változatosság és az azokon belüli egyedi különbözőség, illetve a belső piac mérete ugyanakkor arra utal, hogy a sorozatok, illetve a típusok élettartama rövid lehetett. A Lapithosban talált terrakottákhoz közel álló, nyilvánvalóan valahol a környéken készített utánzataik kerültek elő az onnan mintegy 20 km-re lévő Kazaphaniban feltárt favissábói. 25 19 A Limassolból és Larnacából északra vezető legfontosabb útvonalak az Idalion jól védhető magaslatai közötti völgyben találkoztak össze, és folytatódtak a Kyrénia hegység irányába. Ennek a stratégiailag fontos fekvésnek köszönhette a város a jelentőségét, amit az a tény is tükröz, hogy Esharhaddon 673/672-re keltezhető agyag prizmája, az asszír uralkodónak adót fizető tíz ciprusi király közül első helyen Ekishtura-t. Idalion (Ediil) királyát nevezte meg, vö. Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts, Princeton 1969-\ 290 sk; Baurain, Cl., BCH 105 (1981) 366 skk. 20 Myrcs, J.L. - Ohncfalsch-Richtcr, M.,A Catalogue of the Cypnts Museum, Oxford 1899, 159, 5710-5715 számúak (non vidi). 21 Cook, B.F., Cypriote Art in the British Museum, London 1979, 26, 36. rajz; Masson, O., BCH 42 (1968) 392-393, 14.k. Ltsz.: 1917.7-1.25; terrakotta, m.: 30,7 cm. 22 A nicosiai Ciprus Múzeum aranyékszerci közt vagy cgy hasonló formájú, dc geometrikus kori, nagy mcdaillon (Piérides, A., Jewellery in the Cypnts Museum, Nicosia 1971, XIII: 4. k., CG I). 23 Az archaikus kori ciprusi nagyplasztika stílustörténetét Gjerstad dolgozta ki, SCE IV:2, Stockholm 1948, 207-211; Acta Arch. 45 (1974) 118. Az I. proto-kyprosi stílust Kr.c. 650-560-ra, a II. proto-kyprosit 600-540-re keltezte. G. Schmidt a samosi ásatások jól keltezhető leletei alapján egyetlen proto-kyprosi stílust vélt indokoltnak, annak elejét 670/660 körűire, vegét pedig 610/600-ra tette, a neokyprosi elejét ugyancsak 610/6(K)-ra helyezte, vö. Samos VII, Bonn 1968, 93-8. 24 A kourioni leletek a Kr.c. 7. sz. vége és 560 közötti rétegekből kerültek elő, vö. Young, J.H. Young, S.H., Terracotta Figurines from Kourion in Cyprus, Philadelphia 1955, 18, 29. Gjerstad rendszerében a fenti darabok az 5. típusba tartoznak, amelyek a CA II-bcn kezdődtek, vö. Gjerstad, SCE IV 2, 223. 25 Dikaios, P., RDAC 1934, 7-9; Karagcorghis, V., RDAC 1978, 188, 153. sz.. 43. k.
