Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Megjegyzések a Szépművészeti Múzeum lombard rajzairól Fenyő Iván Észak-olasz rajzok című művéhez

Pordenone művészi kifejezésmódjának nyomban széleskörű visszhangja támadt a cremonai művészkörökben, amint befejezte a Dóm hajóján látható freskóciklusát ( 152021): összetettebb és dinamikusabb szerkesztésű formák alkalmazására és a Romaninótól eredő túláradó kolorizmus irányvonalának követésére ösztönözte a helybeli festőket. Néhány ilyen, részben ezeket a vonásokat tükröző cremonai mű, amelynek keletkezése a 16. század harmincas éveire, illetve a negyvenes évek elejére tehető, nemrég ellentmondásos elemzések tárgya volt. A viták középpontjába Altobello Melone került. A budapesti múzeum játsző puttókat ábrázoló vöröskréta-rajza (66. kép)

y a művész tevékenységének abba a korszakába tartozhat, mely még bizonyos módon Romanino művészetéhez kapcsolódik. A művek közti szoros összefüggések hiánya és a cremonai művész grafikai oeuvrejének mindmáig problematikus volta miatt,

1(1 a rá utaló jellemző vonásokat főként színezési és árnyékolási értékeket sugalló, lényegi vonásokra koncentráló ábrázolásmódban, valamint az arcok és testek körvonalrajzának jellegzetes rövidüléseiben lelhetnénk fel. A gyűjteménynek egy másik, kicsit későbbi lapja, amely két egymás fölött elhelyezkedő sávban puttók harcát ábrázolja (67. kép), bizonyára egy festett frízhez készült," és ugyancsak a cremonai művészkörbe tartozik. (Hasonló frízeket nagy számban készítettek később ebben a Pó-völgyi városban a 16. század folyamán.) Úgy tűnik, hogy a budapesti rajz egy sor olyan műhöz kapcsolható, amelyeket újabban Altobello Melone késői alkotásaként tartanak számon.

12 A kutatók azonban ez utóbbiak tekintetében nincsenek egyező véleményen, és felvetődött egy máig nem világosan azonosított művész, Giovan Battista Lodi neve is, akinek fontos szerepe lehetett a 16. század első felének cremonai művészeti életében mielőtt Flandriába költözött volna. Hazájában korának „leghíresebb és legkiválóbb" művészei között emlegették.

13 A feltételesen neki tulajdonított, mindenesetre egysé9 Ltsz.: K.69.1. Vöröskréta, 174 x 159 mm. 1(1 A művész esetleges elkészítendő rajzkatalógusához vö. megjegyzéseimet / Campi e la cultura figurativa cremonese del Cinquecento, Milano 1985, 2.4.1 - 2.4.2; a következőt, 2.4.3 (az Uffiziben található Puttók harca a kígyókkal című rajzot), mely egy homogén csoporthoz tartozhat, később egy, az azokban az években dolgozó Romanino-követő művészre vezettem vissza, Callisto Piazzára, miután könyvemben összehasonlítottam azt a lodi Incoronata templom frízének ötleteivel, in / Piazza da Lodi. Una tradizione dipittori nel Cinquecento, a cura di Sciolla,G.C, Milano 1989, 240. Nemrég M. Tanzi akart újból beilleszteni ebbe a csoportba egy régebben Lattanzio Gambarának tulajdonított képet, amellyel valójában nem mutat semmi kapcsolatot (vö. Lattanzio Gambara nel Duomo di Panna, Torino 1991, 22). 11 Ltsz.: K.58.1230. Toll, barna tinta, oxidált fedőfehér, alapozott papíron, 170 x 240 mm. Régebben Pordenone műveként tartották számon, Zentai Loránd tulajdonította Gambarának. 12 Tanzi, M., Riflessioni sull'attivita di Altobello Melone dopo il 1520, Annali della Biblioteca statale e Libreria civico di Cremona, 37/1 (1987) 97-107. A londoni műkereskedelemben feltűnt egy 1529-es Szent Damiánt ábrázoló kép, mely kifejezésmódjában teljesen olyan, mint a biztosan Altobellónak tulajdonítható képek. Ez arra késztette F. Frangit, hogy a festő műveinek katalógusából kizárja a Tanzi által említett homogén képcsoportot (Frangi, F., in Pittura a Cremona dal Romanico al Settecento, a cura di Gregori, M., Milano 1990, 251 ). 13 Antonio Campi tanúságtétele szerint művében a Cremona fedelissima-ban, Cremona 1585, 54. Vö. Meijer, B., in / Campi, i.m. ( lO.j.) 26, ahol azt állítja, hogy ő készítette a cremonai képtárban található Trónján ülő Madonna a Gyermekkel, Szent Jánossal és Szent Miklóssal c. festményt; ehhez illeszkedik az Isola Dovarese-i plébániatemplom Angyali üdvözlete és a cremonai katedrális Krisztus a pokol tornácán c. képe, melyeket Tanzi viszont Altobello műveként tart számon. Talán ide sorolhatjuk a paviai Pinacoteca Malaspina két vásznát is, amelyek Szent Jeromost és Szent Rókust ábrázolják, és bizonyára egy kicsit később keletkeztek (ltsz.: 98 és 93; „ismeretlen cremonai festő" műveként katalogizálva, in Pavia. Pinacoteca Malaspina, Pavia 1981, 112-113, Fabjan, B., címszavai).