Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Verrocchio műhelyében
Ezek a többnyire formai elemzésen nyugvó észrevételek nem érintik a kérdést (erre egyébként maga Passavant is csak későbbi, 1969-es monográfiájában tért ki), hogy az oltárkép szerkezete, alakjainak egymáshoz fűzése milyen módon kapcsolódik a Firenzében, a hatvanas években, majd a hetvenes évek elejének más műhelyeiben festett hasonló témájú oltárképekhez; milyen az al Maglio oltárkép alakjainak drapéria-stílusa. Ha ugyanis Passavant nyomán elfogadjuk, hogy Verrocchio festői indulása Filippo Lippinek az ötvenes évek végén, a hatvanas évtized első felében készített festményeihez kötődik, úgy kérdéses, mi a magyarázata annak, hogy a szakirodalom szerint Verrocchiónak tulajdonított félalakos, általában 1470-75 közé datált „Madonna a Gyermekkel" festményeken a tördelt drapériák is Lippi felé mutatnak, de oltárképünk alakjain a redővetés mégis sokkal kisimultabb, hullámzó szerkezetű, és a háttérnek fallal lezárt téralakítása, az alakoknak nagysugarú ellipszis határvonalára helyező elrendezése nagyon távoli a képtérnek Lippinél szokásos, árkádokkal, kolostorudvarra nyíló ajtókkal való tagolásától, az utóbbi mester alakjainak zsúfolt cgymásmellettiségétől. E kérdés jogossága vezetett ahhoz, hogy elsősorban az alakstílus, drapériák, arctípusok, kézfejek, építészeti háttér, növények megfestésének vizsgálatával foglalkozzunk a kép elemzésében. Az oltárképen sorrendben a heraldikai jobbról bal félé haladva Szent Ágoston, Szent Péter mártír, talán Sienai Szent Katalin, majd Mária, másik oldalán Szent Domonkos és id. Szent Jakab apostol sorakoznak. A íerfiszentek közül egymástól leginkább eltér Szent Ágoston szoborszerű, enyhén hátradőlő, elforduló alakja, illetve id. Szent Jakab apostol bal lábával előrelépő mozdulatának beállítása. A két középső, kissé jellegtelen tartású és állású férfiszentnek sem az állásmotívumában, sem a drapériakezelésében semmi különösebb figyelmet érdemlő nincs. Annál inkább feltűnő, hogy Szent Ágoston oldalfelcseréléssel ismétli Toulouse-i Szent Lajos püspök Donatellótól való, eredetileg az Or San Michèle egyik fülkéjébe szánt bronzszobrának 17 beállítását. Ágoston alakjánál a bal kéz püspökbotot tartó elhelyezését és a bronzszobornak a fülke mélysége és magassága által indokolt, kissé hátradőlő tartását látjuk azonosnak. Az Or San Michclén ugyanabba a fülkébe szánták, majd helyezték el Verrocchio „Krisztus és hitetlen Tamás" bronzszobor kettősét, ahonnan Donatello Szent Lajos szobrát 1460-63 között kiemelték. 18 Verrocchio 1467 elején kapta meg a bronzszobor kettősre a megrendelést, amelyet, igaz, jó másfél évtizeddel később, 1483-ban emeltek be helyére, de amelyen a munkák minden bizonnyal már közvetlenül a megrendelés után megindultak. Verrocchiónak a szoborkettős megrendelése idején meg kellett néznie a fülkét, és talán megnézte a korábban benne elhelyezett szobrot is, melynek formai sajátságait emlékezetébe rögzíthette. 19 Hiszen Szent Ágoston arcvonásainak esetében is ugyanilyen 17 Janson, H.W., The Sculpture of Donatello II, Princeton 1957, 46, 48, 51, készítési idő: 1423-1425. 18 Uott., 48; Becherucci, L., Com'era il San Ludovico di Tolosa?, in Donatello-Studien, München 1989, 183. l9 Passavant 1969, i.m. (3.j.) 182-184; Seymour, C.jr., The Sculpture of Verrocchio, New Haven 1971, 58-60, 163; A szoborkettős restaurálása kapcsán készült összefoglalás: Buttcrfield, A., L'incrudelità di San Tommaso di A. del Verrocchio, in // Maestro di Leonardo. Il Restaura dell 'Incrudelità di San Tommaso di A. del Verrocchio, Milano 1993, a cura di L. Dolcini. 3 1-87. 1466 december 19 és 1467 január 15 között kapja a megrendelést, ekkor engedélyezik számára 300 Lira kifizetését - talán a bronzöntéshez szükséges anyag egy részére; 1468 április 24-től kap 25 Lirát, talán már a szobrászmunkákért. Először Krisztus formálására, majd öntésére kerül sor, 1470-76 között. Ugyanerről összefoglalóan: Butterfield, A., Verrocchio 's Christ and St. Thomas. Chronology, iconography and political context, The Burlington Magazine 34 (1992 April ) 225-233, részletesen ismerteti a régebbi, és a szerzőtől megtalált és publikált forrásokat a megrendelés menetéről.
