Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Nebetudzsat halotti sztéléje
(Jtn.t, R c .t) járta körbe az eget. 39 Az univerzalitás és szoláris gondolat tükröződik a görög-római korban a snj "körbevenni, körbejárni" ige származékaival alkotott igen ritka Hathor-jelzőkben. Egyedül egy moszkvai mágikus sztélén (Ptolemaiosz-kor közepe) fordul elő a nb sn "Lord of what the sun encircles (in its daily course), Lord of the Universe" (Berlev) cím Hórusszal kapcsolatban. 40 Az jtn elemet nem számítva ez tekinthető a nb.t snn.t jtn hímnemű párjának. A késői korban két "istenfeleség" is viselte a hnw.t n.(t) (var. m) sn nb n jtn "úrnője mindannak, amit a Nap körbevesz" címet. 41 Ez az epitheton előfordul Hathor jelzőjeként Denderában és Philae-ben {hnw.t helyett hqS.t elemmel, a Hathorjelzőket gyakran átvevő Iszisz pedig Philae-ben aR c .t m sn nb n jtn formában viseli). 42 A sztélé egyik érdekessége tehát az, hogy az említett ritka Hathor-jelzők mellé egy másik elemmel alkotott, de azonos tartalmú új variánst ad. 43 39 Denderában „az ég négy sarkának uralkodónője" (VI 38, 6) és „az, aki mindennap bejárja az eget" (VI 23, 8-9). Már a Pyr. 1026 c fejezetben „égben levőnek" (jrj.t p.t) nevezik, a CT VI 48 e koporsószövegben pedig „ő vezeti az eget", a HK 170 szerint Hathor a Nap három alakjával (Hprj, R c , Jtm) tartózkodik az égben. Philae-ben wr.t n.(t) p.t „az ég nagyja" (1. Junker, Philo, 56, 1. sor), ezt a jelzőt Iszisz is megkapja ugyanitt, megtoldva a hq3.t sb3.w „a csillagok uralkodónője" epithetonnal (1. uott. 168, 18. sor). 40 L. Hodjash-Berlev, i.m. (4j.) no. 186 (Moszkva I.l.a. 4474). Még Berlev sem tudott más előfordulásról (1. uott. 258, j kommentár). 41 1. Amenirdisz és Anheszennoferibré, 1. Troy, i.m. (35.j.) 177-178. 42 Dend. III 155, 9 és VI 32, 6. A sn(w) n jtn „circuit solaire, Umkreis der Sonne" (Wb IV 493, 4) csak nehézkesen adható vissza magyarul. Philae-re 1. Junker, Philü, 55, 1-2. sor (hq3.t m sn n jtn), ezt a jelzőt Iszisz is átveszi, 1. uott. 108, 14-15. sor (hnw.t sh n t3 hq3.t m sn n jtn „a Föld szélességének úrnője, uralkodónő abban, amit a Nap körülvesz"). Philae-ben Iszisz még két helyen is viseli a jelzőt, ahol az jtn nem csupán egy napkoronggal van jelen, hanem fonetikus jegyekkel is (1. uott. 171, 7-9. sor, 176, 4-7. sor). Kom Ombóban ugyancsak kiírták a teljes alakot Taszenetnofret jr.tR c m sn n jtn jelzőjében (ld. Sambin, Ch., Studia Aegyptiaca 11 (1988) 182). A R c .t elemmel alkotott címre 1. Junker, Philü, 226, 4. sor, 260, 10. sor, 262, 11. sor. 43 Egy majdnem évszázadnyi idő alatt is megoldatlan maradt a CG 22084 sz. sztélén (első kiadója Pétrie, Dendereh, i.m. 25, a 3. sztélé; Ptolemaiosz-kor, Dendera) lévő Hathor-jelző, melyet Pétrie „Lady of Shen (?)"-ként fordít le (uott. 54). Kamal, Steles I a sztélé normalizált feliratában nem a sn jelet használja a kérdéses helyen, nyitva hagyva a kérdést. (Pétrie változatát Id. a IX. ábrán, Kamalét a X. ábrán). Derchain-Urtel, i.m. (32.j.) 35 a „Hathor, ... des Kornes" fordítást adva szintén tanácstalan az írásmóddal kapcsolatban (vö. uott. 35, 4.). Annyi mindenesetre valószínű, hogy a nb.t snn.t jtn címmel nincs kapcsolata. Elképzelhető esetleg a *nb.(t) snd.(t) „az akáciafa úrnője" olvasat, ebben az esetben a ín-karika alatti jel a d hieroglifa defektiv írásaként magyarázható, vö. Wb IV 521. Kákosy László véleménye szerint a feliratunkon levő Hathor-jelző nb.t snd.t „Acacia város úrnője" formában értelmezhető (a település valahol Dendera és Kuszái között lehetett, vö. Wild, H., BIFAO 54 [1954] 198). A feliraton azonban nincsen fadeterminatívum, a városdeterminatívumot jelző „kettős karika" helyett pedig a napkorong látható.
