Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - PAPP KATALIN: Karl von Piloty: Nero Róma romjain

A kép ikonográfiái tisztázatlansága már a kortársaknak feltűnt.

7 A téma feldolgozásában a borzalom, az emberben élő gonoszság, a perverzitás, Nero szadizmusának bemutatása kapta a fő hangsúlyt. A történelmi eseménynek még a magukban sem megbízható egykorú forrásokhoz képest is túlzó interpretálása mesterkélt, a drámai részletek szinte leíró jellegű „felsorolása" ma már nem nyújt megrázó összhatást. A monumentális méretű kompozíció szinte belefulladt a részletekbe, amelyeknek túlzottan gazdag kidolgozása miatt a mellékszereplők túlhangsúlyozottak: zavaros csoportosításuk és rangsorolásuk miatt a mű egésze nehezen áttekinthető. Stieler szerint a képhez eredetileg két mellékszárnyat is terveztek, amelyeken elítélt keresztények csoportosultak volna Péter és Pál apostol körül. A hatalmas középső kép a császár világhatalmát volt hivatva ábrázolni. Később azonban Piloty, illetve a képet megrendelő gróf Pálffy János úgy határozott, hogy ezt a programot egyetlen képben kell összefoglalni.

8 Gróf Pálffy János (1829-1908) nagy vagyont örökölt. Ennek adósságterheit gyorsan rendezte, s ezután családja elhagyott ősi kastélyait és várait kívánta műkincsekkel benépesíteni. Különösen érdekes ma számunkra gyűjtésének koncepciója. Gyűjteményét úgy fejlesztette, hogy különböző birtokain más-más szellemben rendezte be az épületeket. így a bajmóci várban és a bazini várkastélyban a 16. és 17. századi művek, pozsonyi palotájában XIV. és XV. Lajos korának alkotásai voltak a meghatározóak (44. kép). Királyfai kastélyát Mária Terézia korából származó műemlékekkel népesítette be. Gyűjteményének egyes csoportjai szoros történelmi összefüggésben álltak az adott hellyel, egykorúak voltak az épülettel, amelyben helyet kaptak. Meggondoltan szerezte gyűjteménye darabjait, és személyesen rendezett be minden épületet. Kitűnő érzékkel kereste és találta meg az elképzelésének megfelelő anyagot. Ezt az elsőrendű műértőre valló, szinte muzeális tervszerűséget már kortársai nagyra értékelték.

9 Külföldi utazásain mindig magánál hordta kastélyai belső helyiségeinek pontosan lemért alapterületi és falterületi tervrajzait, pontosan megjelölve a már elfoglalt falak, a termekben elhelyezett polcok, vitrinek, szekrények és egyéb berendezési tárgyak helyét, és a még szabad terekre és felületekre konkrét elképzelés szerint vásárolt festményeket és az iparművészet remekeit. Mindezek ismeretében talány, miért rendelte meg Pilotytól épp ezt az ókori tárgyú történelmi képet. A kezdeményező a festő lehetett, akivel a gróf ebben az időben rendszeres kapcsolatban állt.

10 A Nero-kép készülése idején, 1860-ban Piloty portrét is készített Pálffy számára.

11 7 Die Kunst für Alle 10 (1895-96) 326-327; Rosenberg, A., Münchener Malerschule, Leipzig, 1887, 1-6. 8 Härtl-Kasulke, i. m. 180 utalása (Stieler, K.,) 9 Radisics, J., Magyar Iparművészet 13 (1910) 101-127; Vende, A., A bajmóczi nagyúr, Prágai Magyar Hírlap, 1926. nov. 16. 10 Gróf Pálffy hagyatéki leltára szerint Piloty műveként a bazini kastélyban 20. sz. alatt szerepel gróf Pálffy János egészalakos, 251 x 170 cm-es olajfestménye, a bajmóci várban gróf Pálffy János portréja, és egy Pálffy Pál gróf nejét ábrázoló festmény, végül a budapesti palotában 17. sz. alatt egy 60,7 x 48,7 cm-es gróf Pálffy Jánost ábrázoló arckép. " 1860. július 12-én gróf Pálffy — számadáskönyve szerint — Pilotynak a Nero negyedik részletével egyidejűleg egy előző évben befejezett mellképért is fizetett. A Nero kép teljes kifizetésére — a hatodik, utolsó részletre — 1861. szeptember 21-én került sor. (Státny Ustredny Archív, Pozsony; Fond 101-12026; Inv. c. 265-300; 301-303; 63. sz. doboz) A teljes végösszegre csak következtetni lehet, mert a számadáskönyv hiányossága miatt nem áll rendelkezésünkre