Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

Valentin Lefebre a velencei és a római művészet vonzáskörében

tésére, s egyúttal természetesen allúzió a palota lakójának erényeire. Ezért nem is szerepel Cortonánál (27. kép) maga a hős, akinek érdekében Neptun közbenjár, hanem kompozícióját a szelek és a tengeristen birodalmának lakói, tritonok és najádok népesítik be. Lefèbre •— módosításokkal —• sok motívumot átvett Cortonától (28. kép). Ugyanakkor kibővítette a kompozíciót, nyilván a rendelkezésére álló falfelület for­mátumához alkalmazkodva. Nála Aeneas hajója is szerepel, de csupán mellékes hát­térbeli motívum a jobb szélen: Aeneas és az árbocon kapaszkodó társa parányi figurák az előtér alakjaihoz képest. Egyes motívumok, például a repülő puttók és tritonok megsokszorozása révén Lefèbre műve zsúfoltabbá vált. Az Aeneas kompo­zíciók Cortona-i ihletését mutató további momentumok a dekoratív keretbe foglalt medalionok, melyek ábrázolásait Lefèbre változtatás nélkül, de tükörképesen vette át Cortonától. Az egyik medalionon (28. kép) Aeneas az erdőben anyja, Venus köve­teinek, egy galambpárnak az útmutatásával az aranyágat keresi, hogy lejuthasson az Alvilágba. 01 A Harpyiák támadását ábrázoló kompozícióba illesztett medalion az Aeneas-történetnek azt az epizódját eleveníti fel, amikor a hős apja, Anchises halála alkalmából rendezett íjversenyen az ifjak árbochoz kötözött galambra lőnek (31. kép). 62 A Harpyiákkal viaskodó harcosok alakjainak esetleges előképei még nem tisztázottak, Cortona dekorációján nincs ilyen jelenet. A Harpyiák megjelenítése mindenesetre rokon Lodovico Carracci elképzelésével, ő is hasonló testarányokkal, szárnyakkal és a lábakat helyettesítő dupla kígyófarokkal festette meg őket a bolognai Palazzo Fava szintén Aeneas történetét feldolgozó freskóciklusának egyik jelenetén. 63 Ennek az epizódnak a szerepeltetése Lefèbre dekorációtervén arra mutat, hogy céljai némileg eltértek Cortonáétól. Nála az epikus jelleg, a történés színessége, mozgalmas­sága a szimbolikus tartalom mellett nagyobb szerephez jutott. A Neptun lecsendesíti a tengert egy terem hosszanti, a Harpyiák támadása pedig rövid falára illik. Feltehető, hogy még két hasonló formájú jelenet, valamint a meny­nyezet közepére szánt kép is tartozott a freskódekorációhoz, de ennek eddig nem bukkant fel nyoma — így a teljes műről még nem alkothatunk fogalmat. Nem tudjuk azt sem, megvan-e még az a palotadekoráció, amelyhez a művész ezt a két jelenetet szánta. Mindenesetre kivitelezésre kerülhetett, mivel e kompozíciókról több másolat is ismeretes. A budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egyik nagyméretű, koráb­ban a 17. századi ismeretlen olasz rajzok között őrzött lapját Nicholas Turner tulaj­donította elsőként Valentin Lefèbre-nek, s ezt az attribúciót Ugo Ruggeri is megerő­sítette (28. kép). 64 Münchenben és Stockholmban még három lapot lehet azonosítani, mint a budapestiekkel összefüggő műveket (29-31. kép), s további két rajz kapcsoló­dik hozzájuk, amelyek angliai műkereskedelemben bukkantak fel. 61 Aeneis VI, 125-147, 186-211. 62 Aeneis V, 485-545. 63 Bodmer, H., Lodovico Carracci, Burg b. M. 1939, 6. k. 64 Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 2417. Toll, barna tinta, barna lavírozás, fedő­fehér, fekete kréta előrajz nyomai, fekete kréta négyzetháló, 327 x 712 mm. Prov.: Esterházy­gyűjtemény (mint Paolo Veronese).

Next

/
Oldalképek
Tartalom