Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)

Az angol alabástrom-szobrászat emlékei

rom-szobrászatban ritkán alkalmazott ikonográfiái típushoz tartozik. 26 A típus más művészeti ágakból ismert példái, így a swinburne-i pyxis fedőlapjának ötvösművű díszítése, a cambridge-i könyvtár MS Dd 4.17 jelzésű hóráskönyvének Jézus szüle­tése miniatúrája, vagy egy apró, öntött diptychon ábrázolása az anglesey-i apátság­ból, 27 arra vallanak, hogy a Betlehemi jelenet izolált bemutatása az alabástrom emlékek körén kívül teljesen általános volt Angliában. Az egyszerűbb változathoz tartozó alabástrom domborművek közül a londoni Victoria and Albert Museumén és a Los Angeles-i múzeumén tűnik fel a budapesti ábrázoláshoz hasonlóan a gyer­mek számára készített ágy. 28 Az állatok azonban nem a relief felső részén, hanem a kompozíció alján, tehát az előtérben kapnak helyet. Szalomé figurája gyakori sze­replője mindenfajta alabástrom Jézus születése reliefnek, de az Atyaisten és az an­gyalok jelenléte a budapesti táblán ismét egyedülálló. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy e reliefek az alabástrom-faragó műhelyekben általában patronok nyomán készültek, a Szépművészeti Múzeum darabjának mégsem találjuk közöttük pontos ikonográfiái megfelelőjét. A kompozíció kiegyensúlyozott, a jelenet nem túlzsúfolt, plasztikája lapos, hiányoznak a mély aláfúrások, részletei finoman kidolgozottak, nem jellemző rá a tömegtermelés számlájára írható látványos, de tartalmában kiürült megformálás. Mária és a gyermek takarójának V alakú redőzése, a figurák hajának sajátos, a fülnél félköríves bevéséssel való tagolása olyan jellegzetességek, amelyek kivétel nélkül megtalálhatók a korai angol alabástromreliefek prominens darabján, a Long Melford-i domborművön (15. kép). 29 E fekvő téglalap alakú faragványt a kutatás a formátum és az ikonográfia alapján egy Európa-szerte szétszóródott csoport élére állította, és a 14. század második felére datálta. 30 A Long Melford-i relief stílusanalógiái között Hildburgh is felsorolja azt a két, a Victoria and Albert Mu­seumba Goodrich Courtből kölcsönzött reliefet (Angyali üdvözlet, Mária koroná­zása) 31 , amelyeket részleteiket tekintve a mi reliefünk mellé is állíthatunk. Végered­ményben tehát a budapesti relief olyan darabbal gazdagítja az alabástrom táblák sorozatát, amely Prior kronológiájának 1. csoportjához tartozik, vagyis a 14. század második felében készült, valószínűleg a Long Melford-i Királyok imádása műhelyé­ben, 32 ikonográfiái típusa azonban e darabok között pár nélkül áll. A gyűjtemény következő darabja, a Mária koronázása relief (16. kép) azt szem­lélteti, hogy a sorozattermelésre specializálódott műhelygyakorlat milyen színvonalú alkotásokat eredményezett. Szigorúan szimmetrikus, háromalakos kompozícióról van szó. Középen Mária frontálisan ábrázolt, támlátlan trónuson ülő figurája kezeit széttárja, aránytalanul hosszú tenyerét kifelé fordítja. Fején tiara látható, csúcsán 26 Cheetham, i. m. (2. j.) 55; az itt közölt ikonográfiái táblázatból kiderül, hogy a Victoria and Albert Museum hatalmas gyűjteményében, amelyben az összevont születés és királyok imá­dása jelenet több mint száz faragványon jelenik meg, a születés magában csak tíz táblán fordul elő. 27 Age of Chivalry, cat. London 1987, 25. k., cat. 571; cat. 570; cat. 582. 28 Cheetham, /. m. (2. j.) cat. 104; Hildburgh, W. L., The Connoisseur 135 (1955) 108, fig. 1. 29 Prior-Gardner, i. m. (12. j.) 470; Pitman, i. m. (1. j.) 221 ; Cheetham, i. m. (2. j.) 5. k. 30 Baum, J., Fourteenth Century Alabaster Reliefs of Epiphany, The Art Bulletin 15 (1933) 384 skk.; Hildburgh, W. L., English Alabaster Tables of about the Third Quarter of the Four­teenth Century, The Art Bulletin 32 (1950) 2 skk. 31 Hildburgh, /. m. (30. j.) 11. és 12. k. 32 Említ még egy faragványt Hildburgh, amelyet nagyon hasonlónak tart a Long Melford-i reliefhez, Treslothan (Cornwall) Ev. Szt. János templomában: Hildburgh, /'. m. (30. j.) 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom