Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)

A Szépművészeti Múzeum Mereszger sztéléje

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM MERESZGER SZTÉLÉJE A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött sztélé erősen sérült és töredékes állapota ellenére is érdekes darab, 1 amely Mereszger 2 istennőnek bemutatott áldozati jelenetet ábrázol (1. kép). Jelentősége nem csak abban nyilvánul meg, hogy növeli a Mereszger sztélék számát, 3 hanem figyelemre méltó a reliefes ábrá­zolás kompozíciója és az azt kísérő rövid hieroglif szöveg is. A Mereszger sztélék vizsgálata több probléma felvetésére ad alkalmat. Ilyen e sztélék Deir el Medinéből való eredetének kérdése, az istennőnek más kígyóistenséggel való gyakori azonosu­lása, továbbá a neki felajánlott áldozatok jellege. Mint ismeretes, Mereszger kultusza túlnyomórészt Deir el Medinére, a Királyok és Királynők Völgyében e sírhelyeket építő, díszítő iparosok városára korlátozódott. A városka mellett emelkedő fenn­síkon barlangszerűen kiképzett szentélyei és néhány házi szentély is őrizhette sztéléit. A kígyókra általánosan vonatkoztatott chthónikus elképzelés mellett különösen figye­lemre méltó a termények istennőjével, Renenutettel való egybeolvadása, esetenként Mereszger-Renenutet 4 néven való szereplése. Mindkét istennő a földi termékek védel­mezője és adományozója. Erre utalnak a nekik felajánlott áldozati adományok, amelyeken az áldozati listákon általánosan szereplő hús, kenyér, víz mellett gyakran jelenik meg a lótusz, a papirusz és a tömjén áldozat. Mereszger nevének (Mrsgr = „aki a hallgatást szereti") a hallgatásra vonatkozó általános, ill. filozófiai jellegű egyiptomi fogalmazása mellett a névadás indítékai közül felvethető Deir el Medine környezetének hatóereje is. A városkát uraló, a királyi temetkezések völgyéhez vezető kietlen fennsík a halálos csend vidéke, amelyen jóformán csak a földhöz kötött kígyó jelenti az életet. A fennsíknak az iparosok településéhez közeleső szentélye a kígyóisten­nő és a lakosság szoros kapcsolatát tanúsítja. A múzeum sztéléjének e helyről való eredete nem lehet kétséges. A sztélé alsó és jobb oldali része erősen sérült és hiányos. A félkörívesen képzett felső részt öt függőleges sornyi áldozati szöveg és a kígyó alakban ábrázolt istennőnek 1 Ltsz.: 56.54.E. Anyaga: homokkő. Méretei: m.: 16 cm, sz.: 11 cm. Átvétel a Magyar Nem­zeti Múzeum Régészeti osztályának anyagából 1934-ben (a 329/1934 számú átadási jegyzőkönyv 2. tétele). 2 LÀ I, 79-80; Bonnet, H., Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte, 455-456. 3 Bruyère, B., Mert Seger à Deir el Medineh, in Mém. Inst. Français Arch. Orient. 58 (1929­1930). 4 A Mereszger — Renenutet névkapcsolásra vö. Clère J. J., Un monument de la religion populaire, RdE 27 (1976) 70 skk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom