Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 77. (Budapest, 1992)

A Szépművészeti Múzeum 1991-ben

fő művészegyéniségének rajzművészete méltóképpen legyen képviselve. A vezető egyéniségek mellett a kismesterek — Jacopo és Ottavio Strada, Antonio Abondio, Dirk Quade de Ravesteyn, Pieter Cornelis van Ryck, Jacob Hoefnagel — szépművű, érdekes lapjai tették teljessé a képet. Ritkaságszámba megy, hogy a vezető szobrászoktól, Jan Monttól és Adriáén de Vriestől is lehetett látni egy-egy rajzot. A gyűjtemény sokoldalúságának köszönhetően érzékelhetővá vált, hogy a rudolfinus rajzművészetben tágabbak a stílushatárok, mint a festészetben és a szobrászatban. Spranger absztrakt-dekoratív tollrajzaitól Paulus van Vianen természettanulmányaiig a manierista, a kora barokk és a naturalista tendenciák különféle változatait, összefonódásait egyaránt be lehetett mutatni. A rajzokat nagyszámú metszet kísérte, elsősorban Egidius Sadeler grafikusi munkásságával a középpontban, de fontos lapok szemléltették a Prágán kívüli művészeti központokban működő rézmetszők — Hendrik Goltzius, Jan Muller, Jacob Matham és Lucas Kilian — kapcsolódását is a prágai körhöz. A Barokk csarnokban és a Grafikai kiállítóhelyiség melletti folyosón került bemutatásra a Bryan Montgomery gyűjteményéből származó 167 kortárs festmény, szobor és grafika. (1991. szeptember 2. — 1992. június, rendezte Geskó Judit és Tóth Ferenc). A műveket a londoni üzletember személyes, baráti kapcsolatai révén gyűjtötte az elmúlt 30 esztendőben. Az elsősorban nagy-britanniai anyag ismertebb mesterei között van Derek Boshier, Rita Donagh, John Hoyland, Paul Huxley, Ian McKeever, Kenneth és Mary Martin, Michael Bothenstein. A nemzetközi művészeti élet jól ismert nagyjai közül Karel Appel, Elsworth Kelly, Kenneth Noland, Frank Stella és Joseph Beuys sokszorosított grafikai munkáikkal voltak jelen a gyűjtemény anyagából válogatott kiállításon, s szinte az egész életművet átfogó módon volt képviselve a válogatásban Michael Ginsborg, Keith Milow és Kestutis Zapkus. Martin Schongauer (1450 k.-1492) halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Európa-szerte kiállításokon és tudományos rendezvényeken emlékeztek meg a művészről, akinek hatása nemcsak a maga korában, de a 16. század első évtizedeiben is meghatározó volt mind a festészet, mind a szobrászat, legfőképpen pedig a rézmetszés területén. A Szépművészeti Múzeum Schongauer 116 ismert metszete közül ötvenhármat őriz: a monogram M-jenek függőleges vonalai és a többihez képest zsúfoltabb kompozíciók alapján korainak tartott lapok legtöbbjét, a Keresztrefeszítés és a Sírbatétel híján a Passió-sorozatot, jónéhány szent-ábrázolást, az apostolokat, valamint az okos és balga szűzeket bemutató metszeteket. A világi témájú grafikák közül a Piacra igyekvő parasztcsaládon kívül a címert tartó Vademberek sorozatának két lapja, az ötvöstárgy-ábrázolások közül pedig egy, a Püspökbot található meg a gyűjteményben. Az 1991. november 8-án, Martin Schongauer és kora címmel nyílt tárlat (rendezte Bodnár Szilvia) Schongauer művei mellett a kortárs mesterek, illetve a közvetlen utódok rézmetszeteiből mutatott be válogatást. A legkorábbiak a Mondatszalagok mesterének Szabadban lakomázó szerelmespárokat ábrázoló lapja és E. S. mester Harc a griffel című metszete, amely unikum. A. G. mester Passio-sorozatával, a vele nagyjából egyidőben működött Wenzel von Olmütz pedig két, Albrecht Dürer utáni másolatával szerepelt a kiállításon. Mair von Landshut mesevilágát Sámson történetének egyik jelenete idézte fel. Israhel van Meckenem és a feltehetően az ötvös Mathäus Zaisingerrel azonosítható MZ mester a bibliai témák mellett derűs világi jeleneteikkel tették változatossá a 15. század végi grafikusművészetről kirajzolódó