Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)
Római kori díszlábvért töredéke
elképzelésnek, megfelelően, a léleknek a levegőn át történő utazását elősegítő, a halott lelkét magasba emelő természeti elemként, lélekvezetőként jelennek meg. 27 Röviden szólni kell még a szélperszonifikációk feletti képmezőben látható töredékes ábrázolásról. Az alsó részbe átnyúló motívum kiegészítésére — biztos megoldás híján — csak javaslatot lehet tenni: eszerint a csúcsban végződő motívum egy Mars által tartott, álló helyzetű pajzzsá egészíthető ki (vö. pl. 15. kép). Bár közelebbről egyelőre lehetetlen meghatározni, a lelőhely ismeretében feltételezhető, hogy a táci ocrea valamelyik díszpáncélt készítő pannóniai műhely terméke. Hogy azonban a carnuntumi, aquincumi (vagy esetleg más) fabrica scutaria fegyverkovácsai készítették-e, mai ismereteink alapján nem dönthető el. 28 Mivel a táci lábvérttöredék nem ásatás során került elő, s pontos lelőhelyét sem ismerjük, a gorsiumi 1-2. századi katonai táborok egyikével sem lehet összefüggésbe hozni. 29 Ezért a darab keltezésére — egyéb támpont híján — csak a fejek stílusa és hajviselete alapján lehet javaslatot tenni. A díszpáncélokon tiarával vagy anélkül egyaránt ábrázolt fejek legközelebbi analógiáiként a szarkofágfedők akrotérionjai kínálkoznak 30 , amelyeknek körében a táci lejek legkorábbi párhuzama a 2. század középső harmadára keltezhető. 31 Ekkor, az Antoninus-korban kezdődnek a tiarás ábrázolások is, s a fejek hullámzó fürtökkel jelennek meg. 32 Ehhez a tipushoz igen közel áll a Vatikáni Múzeum 2. század második felében készült szarkofágfedő töredékének frígsapkás maszkja. Enyhén nyitott szája, erőteljes álla, haragosan összeráncolt homloka, ívelten felhúzott szemöldöke, valamint tágranyitott, túlságosan nagyméretű szeme alapján ugyanazokat a vonásokat mutatja, mint a táci lábvért maszkjai. Az erőteljesen duzzadó orcát keretelő enyhén S-vonalú fürtök hullámokba rendeződnek, s homloka fölé szélfútta tincs libben. 33 Nyakszirti fürtje a szarkofágfedő 27 Roscher, W. H., ML 1.1., 2373 -2376; Cumont, i. m. (fent 15. j.) (1942) 112, 169. Vö. Roscher, W. H., Hermes der Windgott, Leipzig 1878, 54; Turcan, R., RHisiRel 158 (1960) 1311 33, 135-137. L. 23. j. A tengeri szörnyek, delfinek, tritonok ábrázolása és a lélek túlvilági utazása közötti összefüggésre 1. Piper, F., Mythologie der christlichen Kunst von der ältesten Zeit bis in's sechzehnte Jahrhundert, Weimar 1847, 218-227; Schröder, /. m. (fent 15. j.) 66-67; Cumont, i. m. 147-149; Klumbach, FL. BayVgBl 25 (1960) 131. Az összefüggés ellen 1. Rumpf. A.. Die Meerwesen auf den antiken Sarkophagreliefs, Berlin 1939. 131. 28 L. a különböző véleményeket: Münsterberg, /. m. (fent 9. j.) 78; Drexel. F., in Strena Buliciana, Zagreb 1924. 63; Alföldi A. Nagy L.-László Gy., Budapest az ókorban 1.2, Budapest 1942. 615-617; Klumbach, i. m. (fent 10. j.) (1971) 287; Ubl, /. m. (fent 4. j.) 99-100; Kellner, i. m. (fent 25. j.) 41-43; Borhy, L., BayVgBl 55, 1990, 305-306. 2<J A táci katonai táborokra, csapatokra vonatkozóan 1. Fitz, J., ActaArchHung 24 (1972) 31, 42; Fitz, J., Oikumene 5 (1986) 361-365, 368; Fitz, J., Das Auxiliarkastell von Gorsium. in Studien zu den Militärgrenzen Roms III, Stuttgart 1986, 316-321; Mócsy A.-Fitz J. (szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve, Budapest 1990, 105. 30 L. pl. a straubingi 12. és 13. sz. lábvértet (13-14. kép), valamint a 15. sz. ló-fejpáncélt. A szarkofágfedők akrotérionjairól összefoglalóan 1. Brennecke, /. m. (fent 17. j.). 31 Rumpf, /'. m. (fent 27. j.) 51. 123. sz., 79. k., 45. t. (Róma, a Galleria Corsini szarkofágja). Vö. Haug, F.-Sixt, G., Die römischen Inschriften und Bildwerke Württembergs, 1914", 113, 490-491. sz. (a buchi páncéltöredék). 32 Rumpf, i. m. (fent 27. j.)76, 208. sz., 114. k. ; 81, 237. sz.. 58. t., 125. k.; Brenne^ke, i. m. (fent 17. j.) 44-53, 160; Turcan, i. m. (fent 13. j.) 744: „Ces masques appartiennent à une série funéraire et sont chronologiquement plus proches des sarcophages auréliens ou antoniniens." 33 Amelung. W.. Die Sculpturen des Vatikanischen Museums I. Berlin 1903, 860, 106. t., 149. k.; Rumpf, /'. m. (fent 27. j.) 88, 286. sz., 60. t.
