Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
18. századi csendéletfestők művei a Szépművészeti Múzeumban Maximilian Pfeiler, Franz Werner Tamm és Gabriele Salci
terét, feltehetően 1722-1723 körül halt meg Rómában: a képein található legkésőbbi dátum 1721. A feljegyzés, miszerint Pascoli nem találkozott műveivel Rómában, továbbá néhány dokumentum arra enged következtetni, hogy megrendelői, vásárlói elsősorban külföldiek, Itáliában megforduló németek voltak. 1710-ben, mint az Franz Georg von Schönborn gróf (1688-1756) fent idézett leveléből kitűnik, Pfeiler már Francesco Trevisani (1656-1747) festő környezetében működött. Ekkoriban készülhettek azok a művei, melyek a Schönbornok, mindenekelőtt Lothar Franz von Schönborn (1655-1729) választófejedelem és mainzi érsek tulajdonába kerültek. A pom mers feldeni Schönborn kastély 1719. évi katalógusa két képét idézi: Gyümölccsel és virágokkal játszó puttók „Die Figuren von Trevisano, die Früchten von Pfeiler". A gaybachi Schönborn kastély leltárai (1721, 1746) hét csendéletképet sorolnak fel Pléilertől: gyümölcsök lanttal, edényekkel, virágokkal, madárábrázolással, stb. Az érsek unokaöccsének, Friedrich Karl von Schönborn (1674-1746) birodalmi alkancellárnak bécsi kerti házában Pfeiler két supra port halcsendéletét idézik, Schönborn melletti (Göllersdorf) kastélyában egy-egy további gyümölcs-csendéletét. 8 E képek közül számunkra elsősorban a pommersfeldeni kastélyban máig is látható két nagyméretű festmény a jelentős, Francesco Trevisani és Pfeiler hiteles közös alkotása a puttókkal, gyümölcsökkel (17-18. kép). A hasonlóság a Szépművészeti Múzeum Pfeiler-képeivel félreismerhetetlen. Hasonló a gyermekalakok, a gyümölcs és a virág összefonódása, a frízszerű elrendezés a háttérbeli táj és fák előtt, rokon az alakok változatos beállítása a játékos mozdulatokkal, szinte egyező a gyümölcsök, virágok kidolgozása, felsorakoztatása az előtérben, stb. Francesco Trevisani 1708 óta dolgozott Lothar Franz von Schönbornnak; az érsek különböző kastélyaiba került mintegy két tucat festménye közül a két puttós festmény 1710-1715 körűire datálható. 9 E viszonylag korai keletkezési idővel magyarázható a pommersfeldeni képek plasztikusabb előadásmódja, tömörebb formaadása, a figurák dominanciája. Az 1721-ből jelzett budapesti képek festésmódja lazább, oldottabb, a gyermekalakok nyúltabbak, közelebb állnak Trevisani későbbi műveinek gyermekalakjaihoz, pl. a római S. Maria in Via oratóriumának 1729-ben festett Szent Család oltárképéhez. Trevisani jelzett rajza a puttófejjel (Firenze, Uffizi, 14150 F.), melyet a festő monográfusa, DiFederico a pommersfeldeni képek kapcsán említ, a budapesti (ltsz.: 431) kép egyik puttóalakjával is kapcsolatba hozható. Francesco Trevisani és Maximilian Pfeiler együttműködésére vonatkozóan sajnos nincsenek közelebbi adataink. A különböző műfajokban tevékeny festők közreműködése egyazon alkotáson azonban megszokott jelenség a 17-18. századi római festészet 8 Byss, R., Fürstlicher Gemähld- und Bilder-Schatz, Bamberg 1719, („. . . in den vornehmsten Zimmern befindlichen Mahlereien Nr. 11, 12."), De Cossiau, J. J., Delitiae Imaginum oder . . . Gemähide und Bilder Lust . . . Privat Schloss Gaybach, Bamberg 1721 ; Beschreibung des fur trefflichen Gemähld und Bilder Schatzes welcher in den Schlössern und Gehauen deren Reichs Grafen von Schönborn Buche im ... zu ersehen und zu finden sind, Würzburg 1746. A gaybachi nyaralókastély képtára alakult ki korábban, a pommersfeldenit 1715-ben rendezték be. A gaybachi Pfeiler képekről, amelyek feltehetően ugyancsak Pommersfeldenbe kerültek, jelenleg nem tudunk. L. még Die Grafen von Schönborn, Kirchenfürsten, Sammler, Mäzene, Ausstellung, Germ. Nat. Museum, Nürnberg 1989. 9 Pommersfelden, Schloss Weissenstein, Graf von Schönborn-gyűjtemény, olaj, vászon, 118x190 cm. Jelenleg supraportként a Grosse Galerie-bcn. L. DiFederico, F. R., Francesco Trevisani. Eighteenth Century Painter in Rome, Washington 1977, 53, 44-45. t.
