Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)

Giulio Morina kiadatlan rajza a bolognai képtárban

is kiemelnek. Különösen kitűnik ez, ha összevetjük a bolognai Archivio Arcivescovilében őrzött, 1594-ből datált 24 lapos sorozattal, mely lavírozott tollrajzokon „Boldog Katalin" — ma Vigri Szt. Katalin — életét, halálát és csodáit beszéli el. A passerottis vonalképzés s a pármai eredetű alaktípusok — melyek egyszersmind Samacchini és Sabatini, Morina mesterei stílusjegyeit is őrzik — a rövidüléseket, anatómiai arányeltolódásokat szinte túlzottan kedvelő ízléssel párosulnak, ami a fiatal Camillo Procaccini művészetére utal. A fentiek alapján a bolognai rajz keletkezése a Cinquecento kilencedik évtizedére tehető, vagyis arra az időszakra, amikor a 70-es évek végén induló Morina még nem kezdett közeledni a Carraccik művészetéhez és Bartolomeo Cesi „ájtatos" festészetének visszafogottabban kifejezett vallásos megindultságához. Az a tény, hogy a rajz rectója a Pásztorok imádását ábrázolja, versója pedig két Madonna-vázlatot az „A ave maria" felirattal, azt a következtetést sugallja, hogy a rajz összefügg a művésznek a Mária-kultusz jegyében született azon festményciklusával, melyet G. B. Cremoninivel együtt kivitelezett 1587-90 körül a bolognai San Francesco templom szentélyében. A freskókat és olajfestményeket is magábafoglaló ciklus egyik jelenete éppen a Pásztorok imádása volt.

5 Ahogy azt Daniele Ferriani írja Guidicini feljegyzései nyomán: „A szentély felújítását Matteo Guastavillani határozta el, aki 500 scudó összeget szánt rá. Matteo halála után, 1587-ben unokaöccse, Filippo Guastavillani kardinális újból kötelezettséget vállalt, amidőn halála előtt 1600 líra költséget irányzott elő a szentély dekorálására, amit már előzőleg Morinára bíztak; a kötelezettségvállalást ismét megerősítették 1590-ben."° A dekoráció mára már sajnos teljesen elpusztult. Néhány töredék előtűnt a templom múlt század végi, Rubbiani által végzett restaurálása során. Erről Rubbiani így ír: „Amennyire a ránk maradt töredékekből meg lehet ítélni, a mennyezeten az angyalok glóriája, a falakon bizonyos történetek igazi erőteljes stílusban fogantak."

7 A bolognai Pinacoteca rajza — szemben a budapesti lappal, amelyen nyilvánvalóbb a parmigianinói elegancia hatása — emlékeztet a Rubbiani által említett „erőteljes" stílusra, melynek nyomai elhalványulnak a művész 1590 utáni, érettebb műveiben. Ezért is helyezhetjük a bolognai rajzot a megelőző, valószínűleg az 1586-87 körüli évekre. Nem eshet messze ettől az időszaktól a budapesti rajz készülése sem, bár datálását nehezebb pontosítani. ALESSANDRO ZACCHI (Bologna) Fordította Czére Andrea 5 Ferriani, /. h. 791. ß Ferriani, /. /). uott. 7 Rubbiani, A., Prirniíiva pittura murale in S. Francesco, Bologna 1895, 10.