Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)

Két anatóliai dombormű

12-14. reliefjén is megtalálhatók. Kettő közülük az usaki múzeumban van (1314. sz.), a harmadikról (12. sz.) Ch. Naour készített fényképet egy Gediz területén tett utazása során, egy Erdogmus és Yeniköy közti helyen a Hermos völgyében, Kadoi és Lyendos körzetének, tehát a kétféle időszámítást használó területeknek a határában. A budapesti B. sztélé és legközelebbi párhuzamai A budapesti sztélével a fenti 12-14. számú mutatja a legközelebbi rokonságot. Mindenekelőtt jellegzetes az architektonikus keret a pillérek X-alakú díszítésével, a trapéz alakú pillérfők a stilizált levelekkel, valamint a fő képmező figurális motívumai. A sullai időszámítás alapján valamennyit a Kr. u. 2. század elejére kellene keltezni.

23 Az actiumi időszámítás alapján azonban főként a legkorábbi Kadoi-i sztélékhez viszonyítva sokkal meggyőzőbb datálást kapnának. A négy sztélé mindenképpen Kadoi egy „csatlós"-műhelyének létezését tanúsítja, amely Kadoi városa, valamint Bagis és Lyendos körzete között működhetett, olyan vidéken, ahol az actiumi időszámítás volt érvényben. A két budapesti sztélé fontos régészeti dokumentum a császárkori Kisázsiában élő fő művészeti irányok és vallási képzetek illusztrálására. Az A. sztélé a FelsőTembris völgyében készült, ahol a római korban rendkívül élénk művészeti tevékenység folyt. A B. sztélé viszont Mysia AbaeitisbŐl származik, ahol Lydia közelsége ellenére a phryg hatás uralkodott. A B. sztélének azon kívül, hogy szinte évnyi pontossággal keltezhető, különös fontosságot ad a két választható időszámítás problémája, amelyre ráirányította a figyelmet. TOMAS LOCHMAN (Basel) Fordította Szilágyi János György 23 Varinlioglu a 13-14. sz. sztélét a sullai időszámítás alapján keltezte; 1. Epigraphica Anatolica 13 (1989) 20-21, 5. sz.; 30, 16. j. <S8