Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 72. (Budapest, 1990)

A Szépművészeti Múzeum 1986-ban és 1987-ben

és Ottavio valamint Jacopo Stracla emblémái, Pieter Cornelis van Ryck, Dirck de Quade van Ravesteyn és Jacob Hoefnagel allegóriái. Az utóbbi mesterek azok közé tartoznak, akiktől ma még kevés hitelesen sajátkezű rajzot ismerünk. Ugyanígy a kiállítás különlegességei közé számítanak Martino Rota II. Miksáról, II. Rudolfról és Ernst hercegről készített portréi. Ezek voltak egyébként a kiállítás legkorábbi lapjai, mivel még II. Rudolf trónralépése előtt készültek, így a rudolfinus művészet bécsi előzményeihez tartoznak. Hasonló módon nem tekinthetők szoros értelemben „rudolfinus" műveknek Hans Hoffmann rajzai, mivel még németországi korszakából valók. A kiállított lapok viszont művészetének két olyan aspektusát dokumentálták, — a Dürer utáni másolatok a 16. század végének Dürer reneszánszát, növény- és állatábrázolásai a megélénkült természettudományos érdeklődés művészi vetületét — amelyek prágai működésére is jellemzők. A salzburgi kiállítás katalógusában került első ízben publikálásra Jan de Mont Áldozati jelenete, amely a szerencsétlen sorsú szobrász mindössze harmadik ismert rajza. A kiállítás a salzburgi ünnepi játékok idején igen nagy látogatottságnak örvendett. Mútár g y köles önzések külföldi kiállításokra Az év folyamán a következő külföldi kiállításokon vettünk részt műtárgyainkkal: Bécs, Zauber der Medusa, 3 festmény, 1 szobor; Amsterdam, Holland tájképfestészet, 3 festmény; New York, Zurbaran, 2 festmény; Köln, Triumph und Tod des Helden, 1 festmény, 1 rajz; Firenze, Sei

cento Fiorentino, 1 festmény; London, F. X. Messerschmidt, 3 szobor; Trento, Segantini, 1 festmény, 1 rajz; Tokió, Gauguin, 1 festmény, 1 rajz; Salzburg, Dietrich von Raitenau emlékkiállítás, 25 rajz; Zürich— Frankfurt, Delacroix, 1 festmény, 1 rajz; London, A metszet mint reprodukáló művészet, 1 rajz; Wroclaw—Krakkó, Grottger, 11 rajz; Berlin, Magyar konstruktivisták, 1 rajz; Berlin, Művészet Berlinben 1648-1987, 1 festmény. Kiadványok 1987-ben a Szépművészeti Múzeum Közleményeinek 66-67. száma jelent meg. A holland festmények, illetve a rudolfinus rajzok kiállításának katalógusáról a fentiekben már tettünk említést. Német nyelvű katalógus készült a Bode Museum Menschenbild kiállításához is, Barkóczi István, Ember Ildikó, Gosztola Annamária, Szigetin Ágnes, Tátrai Vilmos és Urbach Zsuzsa címszavaival. A 17. századi holland festmények kiállítás budapesti bemutatójához Ember Ildikó írt múzeumi újságot. A Vasarely Múzeum állandó kiállításának katalógusát, valamint a prágai és berlini Vasarely kiállítás leporellóját Cifka Péterné írta. A Bélyegképek katalógus Perneczky Géza, a Hans Hinterreiter kiállítás katalógusa Schlégl István, a Multiplikák tárlat katalógusa José Marin-Meclina bevezető tanulmányával jelent meg. Az Antik művészet vándorkiállítás katalógusának szerzője Csornay Boldizsár. A Szépművészeti Múzeumról szóló reprezentatív ismeretterjesztő album, amelyet Garas Klára szerszerkesztett, a magyar nyelvű kiadás után a Corvinánál németül is megjelent. Összeállította: TÁTRAI VILMOS