Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 72. (Budapest, 1990)

Két égeri (chebi) intarzia dombormű

KÉT ÉGERI (CHEBI) INTARZIA DOMBORMŰ Pécsi Sándor színművésznek — a kiváló műgyűjtőnek —- hagyatékából vásárolt a Szépművészeti Múzeum 1986-ban két domborművet, mely Noé történetéből mutat be jeleneteket.

1 Az egyik Noénak és családjának a bárkába való bevonulását ábrázolja, a másik a megmenekülés utáni hálaadást. (26. és 27. kép.) Mindkét dombormű jellegzetes technikával készült. A fenyőfa háttérlapra rádolgozott lapos domborműveken különböző fajtájú és színű pácolt fából berakott részek láthatók. Ennek az úgynevezett relief intarziának számos szép példáját őrzi a prágai Iparművészeti Múzeum (1. pl. a 25. és 28. képet) és a Stredoéeska Galéria Nelahozoves-i kastélymúzeum gyűjteménye. Az 17. században Égerben — a mai Észak-Csehország Cheb városában — vált újra kedveltté a reliefkészítésnek ez a jellegzetes technikája, mely már a 15. századi olasz művészetben is ismert volt.

2 Az égeri domborművek közül számos darab mesternévhez köthető; a legjelentősebb mesterek közé tartozik Adam Eck (1604-1664) és Hans Georg Fischer (1587-1669). Éger városa a középkorban szinte teljesen önálló volt, s a német császár és cseh király egyaránt arra törekedett, hogy bekebelezze. 1322-ben véglegesen a cseh királysághoz került. A harmincéves háború idején hol Wallenstein katolikus serege, hol pedig a protestáns svéd katonaság tartotta hatalmában. A háború befejezésével, a 17. század közepétől kezdve az égeri bútor- és intarziamúhelyek életében is fellendülés következett be. A domborművek készítői német, németalföldi, olasz, francia reneszánsz és barokk festményeket vagy grafikákat használtak fel mintaképekül. Ezt nagyszerűen dokumentálta az 1986-ban megrendezett, a műfajnak szentelt prágai kiállítás.

3 Az intarzia domborművek főként kabinetszekrényeket díszítettek, de ládikákon és játékdobozok külső oldalán is előfordultak. A budapesti darabok méretük szerint szerepelhettek ugyan kabinetszekrényeken is, de elképzelhető, hogy játékdoboz tetejét díszítették egymás alá helyezett elrendezésben, mint a prágai Iparművészeti Múzeum egy példányán látható (25. kép). A felső sorba kerülhetett a bárkába való bevonulás jelenete, alá pedig a megmenekülés és hálaadás bemutatása (26. és 27. kép). A Múzeum két új domborműve jelzetlen. Készülési idejük 1660 tájára tehető. A prágai Iparművészeti Múzeum bemutatott, játékdobozt díszítő domborműve (25. kép) 1658-ból való. A 17. század második harmadában készült a kiváló technika illusztrálásaként bemutatott Ádámot Szettel ábrázoló prágai dombormű is

4 (28. kép). 1 Ltsz.: 86.1 (Noé és családjának hálaadása), illetve, ltsz.: 86.2 (Noé családjával a bárkába vonul), méretük: 15x34 cm. 2 Sturm, H., Egerer Relief intarsien, München und Prag 1961, 35—37. 3 Míyková, M., Chebská relief ni intarzie a grafika, Stfedoöeska Galerie v Praze, Praha 1986. 4 Mzykova, i. m. kat. 52,93. k. és kat. 43,106. k. Köszönetemet fejezem ki L. Hlaváceknek, a prágai Iparművészeti Múzeum gyűjteményvezetőjének a számomra küldött fényképekért.