Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)

Jan Steen egyik budapesti képének értelmezéséhez

a macskát tartó nőalak háta mögött feltűnő bagoly, a jobboldalt, az álló férfi válla mögött látható koponya és végül a festmény központi motívumát képező macska­család. Braun elemzésének kétségtelen érdeme, hogy felhívta a figyelmet a kép értelmezé­sében zavaróan ható motívumokra, sőt szembe is nézett a problémával, még ha meg­nyugtató eredménnyel nem is sikerült vele megbirkóznia. A „rejtvényt" véleményem szerint Ember Ildikónak sem sikerült megoldani, amikor jórészt Mojzer Miklós emlí­tett interpretációjához hasonló módon, a következőket írta a képről: 9 „. . .a vidám családi együttlét köntösében az öt érzék jelképeit is felvonultatja, s ezzel a földi örö­mök forrásaként az érzékeket jelöli meg. A macskák simogatása jelenti a tapintást, az ivászat az ízlelést, a kutya a szaglást, a muzsikálók a hallást, az olvasó családfő — a festő önarcképe — pedig a látást. A háttérben elhelyezett halálfejjel azonban a gyönyörök mulandóságára emlékeztet, a kép bal szélén alig észrevehető bagoly pedig az emberi vakságra és ostobaságra utal." 10 Nem arról van szó, mintha nem lehetne egy ilyen jellegű értelmezést felvetni a képpel kapcsolatban, különösen, ha figyelembe vesszük az öt érzék életképszerű ábrázolásainak népszerűségét a 17. századi németalföldi művészetben. 11 Pusztán az öt érzékre, illetve a földi örömök mulandóságára, az emberi ostobaságra való utalás azonban túl általános moralizálásnak tűnik, ismerve Steen legtöbb művének a köz­mondások tömörségével és konkrétságával megadott tematikáját. Az idézett leírás egyébként néhol nem is teljesen pontos. A jobboldalt ülő férfi (Steen) például nem olvas, hanem a mellette álló nő felé fordítja a fejét, és valószínűleg énekel, mint ahogy Braun is feltételezte. 12 Ha tehát mindenáron az öt érzék megtestesítőit keresnénk az egyes alakokban, akkor a Látást sokkal inkább a jobboldalt álló nő személyesít­hetné meg, aki valóban a férfi kezében lévő papírlapra tekint. Adott esetben szintén nem meggyőző, hogy az előtérben a hegedülő gyermeket megugató kutya a Szaglás szimbóluma lenne. 13 Ha az összes érzéket emberi alakok testesítik meg, jobban illenék ebbe az összefüggésbe például egy pipázó figura. A festményen látható macskát nem simogatja, hanem csak tartja a baloldalt ülő nő, s bár ettől még ez a motívum lehetne a Tapintás szimbóluma, mivel a macska nem egyedül, hanem kölykeivel szoros kapcsolatban szerepel a képen, minden való­színűség szerint más jelentést kell neki tulajdonítanunk. A koponyát és a baglyot két­ségtelenül logikai összefüggésbe lehetne hozni az öt érzék témával, de valójában nem jellemző motívumai ezeknek az ábrázolásoknak. A kép előterében, a hordó mellett látható holló pedig nem is illik bele ebbe az értelmezésbe. 14 9 A Szépművészeti Múzeum (szerk. Garas K.), Budapest 1985, 74. 10 A bagoly inkább a bölcsesség szimbólumaként ismert, de mint éjszakai madár, a lelki sötétséget, az emberi ostobaságot is jelképezheti. Számos 17. századi metszeten, festményen — így több Jan Steen-képen is —, vagy egyes korabeli emblémakönyvekben a bagoly ezen utóbbi jelen­tés hordozója. Tot Lering en Vermaak i. m. (fent 1. j.) 247. 11 Kaufmann, H., Die Fünfsinne in der niederländischen Malerei des 17. Jahrhunderts, Kunstgeschichtliche Studien, Breslau 1944. 12 Braun, i. m. 143. 13 A kutya általában a hűség szimbólumaként szerepel az ábrázolásokon, de egyes esetekben a szemérmetlenség megtestesítője is lehet. 1. pl. Jongh E. de, Erotica in vogelperspectief. De dubbeJzhmigheJd van een reeks 17de eeuwse genrevoorstellingen, Simiolus 3 (1968-69) 22-74; Tot Jjering en Vermaak i. m. 67; Jan Steen és a kortárs életképfestők számtalan képén találunk kutyát, amelyeknek azonban nem szükséges minden esetben szimbolikus jelentést tulajdonítani. 14 J an Steen egyik korábbi képén szintén kiemelt helyen található egy holló, s talán, mint ahogy Braun feltételezte, a lopás szimbólumát láthatjuk benne. Braun i. m. Kat. 88. De Keisnij­ding, olaj, fa, 45,6x36,5 cm; szignált, 1656-60k. Museum Boymans-van Beuningen Rotterdam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom