Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)

Jan Steen egyik budapesti képének értelmezéséhez

JAN STEEN EGYIK BUDAPESTI KÉPÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ A 17. századi holland életképek ikonográfiájával foglalkozó kutatók gyakran kimutatták, hogy igen sok népszerű téma párhuzamát vagy előzményét megtalálhatjuk 10-17. századi emblémakönyvekben, illetve a korábbi német és németalföldi mesterek festményein vagy metszetein. Míg azonban Lucas van Leyden, Jost Amman vagy az id. Pieter Bruegel műveit számos esetben idézték ebben az összefüggésben, lényegesen ritkábban hivatkoztak Sebastian Brant 1494-ben Baselban megjelent Narrenschiff jére,

1 amely szintén gazdag tárházát képezi az ilyen jellegű ikonográfiái párhuzamoknak. A német humanista irodalom ezen korai remeke egyébként annál is inkább éreztethette hatását, mivel a 17. században holland nyelven is megjelent.

2 Az Esterházy-gyűjteményből származó Macskacsalád című kép (79 kép) a legjelentősebbnek tekinthető Jan Steennek a budapesti Szépművészeti Múzeumban található három festménye közül.

3 A szignált, de évszámmal nem jelzett művet a szakirodalomban egyöntetűen a mester késői korszakára helyezik, sőt Karel Braun monográfiájában a legkésőbbiek között szerepel.

4 Ez a kép véleményem szerint szintén szoros kapcsolatba hozható Sebastian Brant említett könyvének egyik metszetével, s ezáltal felvetődik a festmény új értelmezésének lehetősége is. Ami a korábbi interpretációs kísérleteket illeti, azt kell megállapítanunk, hogy ezek jórészt nem jutottak tovább az ábrázolt jelenet leírásánál vagy általános utalásoknál. Kétségtelen, hogy található a képen néhány olyan „zavaró" motívum, amely problémát jelenthetett az értelmezés szempontjából. Mojzer Miklós vidám családi jelenetként írta le a képet, ahol az egyes figurák egyben az örömök forrását, az öt érzéket is megtestesítik.

5 Garas Klára Jan Steenen kívül

6 feleségét és gyermekeit is felismerhetőnek vélte a fest ménjéén,

7 mint ahogy Karel Braun szerint is a festő családja alkotja a jelenet szereplőit, sőt ő igyekezett mindenkit személy szerint is azonosítani.

8 A képet elemezve felsorolta azokat a motívumokat is, amelyeknek a jelentése az adott összefüggésben bizonytalannak tűnt számára: a baloldalt elöl, a hordó mellett álló fekete madár, a szintén baloldalt, 1 Tot Lering en Vermaak. Betekenissen van Hollandse genrevoorstell ingen uit de zeventiende eeuw, Kiállításkatalógus, Amszterdam 1970, 84. Gerard Dou egy asztronómus képe kapcsán idézi Sebastian Brant könyvének egyik metszetét; Die Sprache der Bilder. Realität und Bedeutung in der niederländischen Malereides 17. Jahrhunderts, Kiállításkatalógus, Braunschweig 1978, 112 és 134, Jan Miense Molenaer egyik festményével és Pieter Quast két képével kapcsolatban történik utalás Brant könyvének egy-egy metszetére; Brown Chr., „Niet ledigs of ydels... Nederlandse genresehilders uit de zeventiende eeuw, Amszterdam 1984, 102. az asztrológus-asztronómus ábrázolásokról írva hivatkozik az említett könyv egyik metszetére. 2 Brant, S., Affghebeelde narren speel-schuyt, Leiden 1610. 3 Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967, ltsz.: 337, vászon; 150x148 cm, jelzett, mint Lustige Gesellschaft in einer Laube (Die sog. Katzenfamilie). 4 Braun, K., Alle tot nu toe bekende schilderijen van Jan Steen (Meesters der Schilderkunst)

, Rotterdam 1980, Kat. 375. mint Het gezin van Jan Steen (Jan Steen családja). 5 Mojzer, M., Holland életképek, Budapest 1907, 34. sz. 6 Pigler Andor már az 1954-es katalógusában megemlíti, hogy a képen jobboldalt üiő férfi Steen. Pigler, A., Országos Szépművészeti Múzeum. A Régi Képtár katalógusa, Budapest 1954, 544. 7 Garas, K., A Szépművészeti Múzeum, Budapest 1976, 99-100. 8 Braun, i. m. (fent 4. j.) 142-143.