Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)
„Mercurius ós Psyche" bronzcsoportok Hubert Gerhard köréből
nem jöhet számításba, a Franqueville-attribúciók pedig főleg arra a „Mars, Venus és Cupido" szoborra támaszkodnak, amelyet ma Hubert Gerhard művei közé sorolnak. 16 A Caspar Grasra utaló meghatározások 17 is részben Gras mestere, Hubert Gerhard irányába mutatnak. Gras legsikerültebb és legismertebb bronzcsoportja az innsbrucki Lipót-kút. 18 V. Lipót lovasszobrát és a mellékalakokat 1022-1630 között készítette. Technikailag és formailag mestere, Gerhard kútjait, 19 elsősorban az augsburgi Augustus-kutat és a müncheni Wittelsbach-kutat követte, de Gerharddal összehasonlítva Grasnál a figurák beállítása, testtartása merevebb, a mozdulatok szabályosabbak, gyakran párhuzamosak, ismétlődők. A formákat szinte geometrikus elemekből, főleg henger- és gömbszerű idomok, merev lapok összekapcsolásával alakította ki. A figurák teste és arca jóval teltebb, mint Gerhardnál. A bécsi és a budapesti „Mercurius és Psyche" bronzcsoport legközelebbi analógiái Hubert Gerhard 1590-1000 körül készített szobrai között találhatók. Mercurius alakjához Gerhard „Szárnyaló Mercurius" bronza 20 (74. kép), Psychéhez pedig Gerhard „Hebe" bronza 21 áll közel. A két összefonódó, de párhuzamosan egymás mellett álló figura Gerhard „Hercules, Nessus és Deianira" bronzcsoportján 22 hasonló. További azonos elemeket láthatunk Gerhard „Mars, Venus és Cupido" bronzszobrán, 23 valamint az augsburgi Augustus-kút 24 alakjain. Gerhard 1590-1000 körüli szobraira, úgyszintén a bécsi és budapesti „Mercurius és Psyche" bronzcsoportra egyaránt jellemző, hogy a kompozíciók nem követik szigorúan a figura serpentinata szabályait, szemből főnézetük van. A testeket karcsú arányok, elegáns tartás, kecses, nyugodt mozgás jellemzi. Az arcok, kezek és lábak tagolása hasonló. A dekoratív részletek kidolgozása gondos. A szemek kialakításánál feltűnő azonosság, hogy a pupillákat bemélyedés jelzi. A bécsi és a budapesti „Mercurius és Psyche" bronzcsoport Hubert Gerhard körében keletkezhetett. A bécsi példány felületi kidolgozása gondosabb. A budapesti a bécsivel azonos műhelyből származhat, de szerényebb képességű mestertől. Két, szintén Hubert Gerharddal kapcsolatba hozható „Mercurius és Psyche" (Franqueville); Planiseig, L.—Kries, E., Katalog der Sammlung für Plastik und, Ktmstgewerbe, Wien 1935, 136, 20. sz. (Franqueville); Vollmer, IL, Vries, A. de, in Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler i. h. 34, Leipzig 1940, 573 (Vries műhelye); Larsson 1907, i. m. 15-16 (nem Vries); Weihrauch 1967, i. m. 231 (Franqueville); Franqueville, R. de, Pierre de Franqueville, Seidj, leur des Medicis et du roi Henri IV (1548-1615), Paris 1968, 112-113 (nem Franqueville); Leithe-Jasper, M., in Italienische Kleinplastiken, Zeichnungen und Musik der Renaissance, Waffen des 16. und 17. Jahrhunderts, Schloss Schallaburg 1976, 88, 87. sz. (Franqueville); Balogh 1975, i. m. 206, 291. sz. (Vries); Leithe-Jasper, M., in Giambologna /. /). 59/b sz. (Gras?); Leithe-Jasper 1986, i. m. 67. sz. (Gras?). 10 Bécs, Kunsthistorisches Museum, Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe, ltsz.: 5848. M.: 41,4 cm. — Leithe-Jasper 1986, i. m. 72. sz. és k. 17 Leithe-Jasper, in Giambologna i. h. 59/b sz.; Leithe-Jasper 1986, i. m. 67. sz. 18 Scheicher, E., Leopoldsbrunnen am Rennweg, in Die Kunstdenkmäler der Stadt Innsbruck, Die Hofbauten (Österreichische Kunst topographie 47), Wien 1986, 464-472, 698-704. k. 19 Az Augustus-kútról: Peltzer 1918, i. h. 2-5. k.; Larsson 1967, i. m. 31-32. k.; Bushart, B., in Welt im Umbruch i. h. 3, 82-85; a Wittelsbach-kútról: Peltzer 1918, i. h. 31. k. 20 München, magántulajdon. M.: 93 cm. — Weihrauch 1967, i. m. 351, 424. k.; Weihrauch, in Welt im Umbruch Î. h. 533. sz. és k. 21 Detroit, Institute of Arts, ltsz.: 59.123; m.: 76 cm. — Weihrauch 1967, i. m. 349, 423. k.; Weihrauch, in Welt im Umbruch i. h. 534. sz. és k. 22 Bées, Kunsthistorisches Museum, Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe, ltsz.: 5979. M. : 58 cm. — Larsson 1967, i. rn. 104; Leithe —Jasper in Giambologna i. h. 59/a és k. 23 Vö. 10. j. 24 Vö. 19. j.
