Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)

„Mercurius ós Psyche" bronzcsoportok Hubert Gerhard köréből

csoport kidolgozása részletezőbb, főleg az izomzaton, a szárnyakon, Psyche hajánál, a drapéria és Mercurius jobb keze találkozásánál. A budapesti szobor valamivel szerényebb képességű mestere a cizellálásra kevesebb gondot fordított. A két mű valószínűleg két, azonos műhelyben dolgozó művész munkája. A budapesti és a bécsi bronzcsoport technikai kivitelezése számos azonosságot mutat. A budapesti 41 cm magas. Sötétbarna réteg, talán lakk maradványa alatt aranyozás nyomai láthatók. A bronzot először aranyozták, majd erre vitték fel a barna bevonatot. Mindkét réteg vékony és erősen hiányos. A figurákat, a glóbuszt és a szárnyakat külön öntötték. A darabokat forrasztással kapcsolták össze a két test törzsénél, Mercurius jobb keze és a drapéria találkozásánál, valamint Mercurius bal talpánál és a glóbusnál. A két figura valószínűleg üreges öntvény. A szárnyakat szegecseléssel és forrasztással rögzítették. Hiányzik a petasus szemből nézve jobb oldali szárnya. Mercurius jobb csuklója felett kisebb lyuk van. Psyche jobb kezén és Mercurius jobb térdénél repedés, Psyche váltainál kisebb sérülések láthatók. A bécsi bronzcsoport magassága valamivel kisebb, 38,0 cm. A méretkülönbség Psyche erősebben hátrahajló jobb kezéből adódhat. Ez üreges öntvény. Külön öntötték a két figurát, a glóbust, a szárnyakat és Mercurius fejét is. A budapestivel azonos helyeken, de keskenyebb sávon forrasztották és szegecselték a darabokat. A bécsi bronzon vörösesbarna lakk és világosbarna patina maradt meg foltokban. Mercurius jobb csuklója repedt. Figyelemre méltó egyezés a budapesti és a bécsi bronzcsoport között, hogy azonos helyen, Mercurius bal bokája felett, vízszintes repedés látszik, amely talán azonos statikai vagy öntési hibára utal. A két szobor közös technikai és anyagvizsgálata talán műhelyazonosságot bizonyítana.

14 Adriáén de Vries párizsi bronzcsoportjával összehasonlítva feltűnő, hogy a budapesti és a bécsi csoport alakjai, habár összefonódnak, mégsem annyira követik a figura serpentinata szabályait, sőt hangsúlyos főnézetük van. Mercurius felől, szembenézve, a legkiforrottabb a kompozíció, oldalról és hátulról több ügyetlenség látható rajta. Fontos eltérés továbbá, hog}' Giambologna hatása kevésbé érezhető itt, mint Adriáén de Vriesnél. A testarányok karcsúbbak, meghatározó a vertikalitásra és a szimmetriára törekvés, a testfelületek impresszionisztikus felbontása, a mozdulatok szögletessége. Lényeges szerepet kaptak a gondosan kidolgozott, dekoratív részletek, Mercuriuson a petasus, a szárnyak, Psychén a hajfonatok és a drapériát tartó csatos szíj kidolgozása. A kezek és a lábak szélesek, tagolásuk durvább. Az arcokra jellemző a szabályos, egyenes orr, a kissé nyitott száj. A szemek pupilláját bemélyedés jelzi. A szemöldök és a fül hangsúlytalan. A bécsi csoport mesterének meghatározásakor, hiteles források hiányában, több név vetődött fel. Pierre de Franqueville, Adriáén de Vries és Caspar Gras között ingadoznak a vélemények.

15 Vries, ahogy erre a párizsi bronzcsoport elemzése rámutatott, " A bécsi Kunsthistorisches Museumnak ós dr. R. Bauernek ezúton is szeretnék köszönetet mondani a bécsi bronzcsoport tanulmányozásához nyújtott szívélyes segítségükért. A bronzok technikai elemzéséhez adott tanácsokért köszönettel tartozom Hatalay Gézának, a budapesti Szépművészeti Mvizeum restaurátorának. 15 Schlosser, J. von, Werke der Kleinplastik in der Skupliurensammlung des Allerhöchsten Kaiserhauses, Wien 1910, 12-13 (Giambolognához közel álló, italo-németalföldi mester, analógiául olyan Franqueville műveket említ, amelyeket ma Hubert Gerhardnak tulajdonítanak); Vollmer, H., Franqueville, P., in Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler i. h. 12, Leipzig 1916, 385 (Schlossert követi); Tietze-Conrat, E., Die Bronzen der Fürstlich Dichtenstein Kunstkammer, Wien 1917, 27-28 (Giambolognát követő firenzei mester) ; Brinckmann 1917, i. m. 169 (Vries); Brinckmann 1923, /. m. 74. sz. (Vries); Bange, E. F., Die Bildwerke in Bronze und anderen Metallen, Bildwerke des Deutschen Museums 2, Berlin -Leipzig 1923, 35-36 (Vries műhelye); Planiseig, L., Die Bronzeplastiken, Statuetten, Reliefs, Geräte und Plaketten, Wien 1924, 332. sz.