Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)
„Mercurius ós Psyche" bronzcsoportok Hubert Gerhard köréből
érinti a földet, az elrugaszkodásra készül. Karjában szinte súlytalanul tartja Psychét. Mindkét figura ruhátlan. Mercurius fejét és felsőtestét kissé hátrahajtja, balra fordítja. Fején a petasus, a szárnyas útikalap és lábán a külső bokák feletti szárnyak futár szerepére, gyorsaságára utalnak. Bal lábát térdben behajlítva hátranyújtja. Jobb kezével átfogja Psyche bal combját, másik kezével pedig hátát és bal vállát öleli át. Psyche fonatokból feltűzött kontyot visel. Teste a levegőben van. Bal lábát egyenesen tartja, a másik lábát térdben behajlítva felhúzza. Bal kezét széttárt ujjakkal kissé felemeli. Felfelé kinyújtott jobb kezében attribútumát, a vázát 6 taratja. A két figura feje egymás felé fordul. A testek karcsúak, de izomzatuk erős. Az arcok, kezek és a lábak keskenyek, finoman tagoltak. A két test találkozásánál kendőszerű drapéria fut le a talapzatig. Ez az oszlopszerű részlet statikai célokat szolgál. Psyche felnyújtott jobb karja és a drapéria a szobor középtengelyét teszi hangsúlyossá. A két test a manierizmus kedvelt komponálási módszere, a figura serpentinata szabályai szerint helyezkedik el. Az orsószerűen összefonódó alakok minden oldalról nézve egyaránt gondosan kidolgozottak, hangsúlyos főnézetük nincs. Adriáén de Vries „Mercurius és Psyche" csoportján mestere, Giambologna invenciói mutatkoznak meg a legszembetűnőbben. Giambolognától nem ismerünk „Mercurius és Psyche" szobrot, de a női testet magasra emelő, álló férfi és az összefonódó, ruhátlan alakok megoldása hasonló Giambologna „Kétalakos nőrablás" 7 csoportján, a földről elrugaszkodó Mercuriushoz pedig Giambologna „Szárnyaló Mercurius" 8 alakja szolgálhatott előképül. Mindkét kompozícióból egy-egy példány II. Rudolf császár birtokában volt, 9 így nemcsak Vries, hanem a megrendelő, II. Rudolf is jól ismerte Giambologna megoldásait, amelyeket Vries felismerhetően, de új összefüggésben egyesített. Mesteréhez hasonlóan, Vries „Mercurius és Psyche" csoportját is a hangsúlyos tengely körüli, zárt elrendezés és az áttekinthető mozgás határozza meg. A testek, a mozdulatok erőltetett részletek nélkül követik a spirális formát. Arányos elosztással, kis felületre nehezedik a szobor súlya. A figurákat a hibátlan anatómiai felépítés, idealizált külső, elegáns testtartás és harmonikus mozdulatok jellemzik. Mercurius dinamikus alakjának ellentéteként Psyche súlytalanul, ernyedten lebeg. Vries továbbfejlesztette mesterének a mozgásábrázolással kapcsolatos eredményeit azáltal, hogy a felemelkedés két, egymást követő fázisát együtt mutatta be. A felszállás folyamatát tudta érzékeltetni a még súlyos, energikus és a már súlytalan test egymás melletti bemutatásával. A párizsi, Adriáén de Vriesnek tulajdonítható bronzcsoport számos szobor attribúciójához jelentett kiindulási alapot. A budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő „Mercurius és Psyche" bronzcsoportot (70-71. kép) is hosszú ideig Vriesnek és részben Giambologna követőjének tulajdonították. 10 A párizsi és a budapesti csoportot összehasonlítva azonban lényeges eltérések mutathatók ki, amelyek alapján 6 Tervarent, G. de, Attributs et symboles dans Vart profane 1450-1600. Dictionnaire d'un langage perdu, 2, Genève 1958, Supplement, Genève 1964, 2, 393; Holl, O., in Lexikon der chriitlic.hcn IkonograjJiie, szerk. Kirschbaum, E., Rom-Feiburg — Basel—Wien 1968, 1, 115. 7 Leithe-Jasper, M., in Giambologna i. 57. sz. s Leithe-Jasper, M., in Giambologna i. h. 34. sz.; Leithe-Jasper 1986, i. m. 51. sz. 9 Bauer, R. — Haupt, H., Das Kunstinventar Kaiser Rudolfs II, 1607-1611, Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien 72 (1976), Giambologna, Kétalakos nőrablás 1901. sz., 77. k., Szárnyaló Mercurius 1970. sz., 74. k. Mindkét szobor a bécsi Kunst historisches Museumban, Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe, ltsz.: 0029 és 5898. 10 Ferenczy István (1792-1856) szobrászművész gyűjteményéből 1914-ben vásárolta a Szépművészeti Múzeum. Régi Szoborosztály, ltsz.: 5360. — Ferenczy I., Értz Szobrok Daistroma, 1846 (Kézirat, Szépművészeti Múzeum archívuma) 61. sz. (Giambologna); Melier S., Ferenczy Díván bronzgyűjteményének kiállítása, O. M. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1917, 19. sz. (Giam-
