Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)
Alessandro Algardi köréből származó gyermek ideálfej
Az kérdés marad, hogy még Algardi életében került-e kivitelezésre tanítványa által ez a budapesti szobrocska, vagy a mester halála után készült-e el. Tudjuk, hogy Algardi modelljei négy tanítványához kerültek. 25 Amennyiben Algardi modelljét szobrunk készítője a mester halála után használta fel, ez az alkotás a 17. század közepére datálható, az 1654 utáni időre. Szabadjon még végezetül arra utalnunk, hogy hasonló jellegű gyermek- és ifjúfejek szerepelnek Algardi rajzain is. 26 Emellett a bolognai akadémiai körben — ahonnan Algardi pályája elindult — megemlíthetünk olyan rajzokat, melyeken a gyermekfejek hasonlóságot mutatnak a budapesti ideálfejjel. 27 A fény-árnyék játék puhasága a kisbronzon a bolognai művészeti kör számos rajzáéval rokon. A fenti gondolatsorral pótolni szándékoztunk hazai szakirodalmunk eddigi hiányát, és megkíséreltük összevetések segítségével lokalizálni és időben elhelyezni ezt a jelentős új szerzeményt. Ezzel egyben bevezettük az európai kisbronzokkal kapcsolatos nemzetközi szakirodalomba is. Az igen kiváló barokk szobrocska mindeddig unikum, többes példánya nem ismeretes. Már ezért is figyelemre méltó. A kisbronz jeles darabbal teszi gazdagabbá a Magyarországon lévő, •— eddig ismert — Algardi művészetéhez vagy annak köréhez kapcsolt munkák sorát. 28 SZMODISNÉ KSZLÁRY ÉVA 25 Montagu, i. m. (fent 13. j.) 290. 26 Vitzthum, W., Disegni di Alessandro Algardi, Bolhttino eV Arle 48 (1963) 2„ 15., 27. k , Heimbürger, M., Un disegno certo dell'Algardi e aleuni r.robabili di Gregorin Spada, Paragone Arte, (1969) II, 36. k.; Cazort, M. and Johnston, C, Bolognese Drawings in North American Collections. 1500-1800, Ottawa 1982, 62. sz... Köszönetemet fejezem ki dr. Zentai Lorándnak és dr. Czére Andreának, hogy a téma grafikai vonatkozásaiban segítségemre voltak. 27 Turner, N., Italian Baroque Drauings, British Museum Frints and Drawings Series, London 1980, 90; Cazort— Johnston, m. (fent 20. j.) 22. és 39. sz. 28 Az általunk tárgyalt művön kívül két alkotást kapcsolt a szakirodalom — a magyarországi gyűjtemények anyagából — Algardihoz. Az egyik a Balogh Jolán idézett tanulmányában szereplő líerculest a lernai hydrával ábrázoló fekete patinázatú bronzcsoport, a másik pedig a Montagu Burlington Magazine-beli idézett tanulmányában szereplőTolentinói Szent Miklós-figura. Ez utóbbinak patinája barnásfekete. Szobrocskánk patinázata viszonylag élihez hasonlít inkább.
