Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)
Két festmény Battista Dossi köréből
KÉT FESTMÉNY BATTISTA DOSSI KÖRÉBŐL Az Esterházy-gyűjteményből származó „Pihenő Szent Család" (35. kép) 1 szakirodalmi karrierje igazán jól indult: az olasz művészettörténet-tudomány olyan klaszszikusa, mint Adolfo Venturi méltatta figyelmére előbb 1899-ben, majd 1900-ban. 2 A milánói Crespi képtárról szóló könyvében néhány olyan képet sorolt be Battista Dossi életművébe, amelyeket korábban mint az idősebb •— jóval nagyobb és eredetibb tehetségű — testvér, Dosso Dossi műveit tartottak számon. Ezekről, vagyis a római Borghese Képtár és az oldenburgi képtár Szent Családjáról (utóbbi jelenleg a velencei Cini-gyűjteményben van), valamint a bergamói Accademia Carrara Madonna két szenttel témájú festményéről szólva tett Venturi említést az akkor még a Régi Képtár elődjében, az Országos Képtárban őrzött Pihenő Szent Családról is. Gyengébb kvalitása, a frissesség hiánya miatt joggal minősítette régi másolatnak, ez azonban még nem indokolja, hogy leszámítva a Régi Képtár katalógusait, legutoljára Pigler Andor 1968-as katalógusát, 3 a festmény szakirodalmi karrierjének végeszakadt. Nem indokolja, már csak azért sem, mert jól ismert, mekkora becsülete volt a Cinquecentóban a „disegno"-nak, annak a képelemek elrendezésében, a motívumok megválasztásában megnyilvánuló művészi leleménynek, amit egy másolat is megőriz. Ám úgy látszik, ezúttal Venturi tekintélye sem volt elég, minthogy a kép a Dossi testvéreknek szentelt egyik monográfiában sem szerepel. Zwanziger 4 éppúgy nem vette fel ceuvrekatalógusába mint Mendelsohn, 5 Amália Mezzetti 6 ugyanúgy említetlenül hagyja, mint az imponálóan gazdag ismeretanyagot felvonultató, a leginkább teljességre törő és legújabb keletű monográfia szerzője, Feiton Gibbons. 7 Űgy vélem, hogy ez önmagában is elegendő ok arra, hogy a Venturi által helyesen meghatározott festményt most végre reprodukáljuk és így megismertessük a ferrarai reneszánsz azon specialistáival is, akik még nem jártak a Régi Képtár tanulmányi gyűjteményében. Van azonban egy másik indoka is az újrapublikálásnak. Battista Dossi biztos, dokumentált, datálható munkái a harmincas, negyvenes évekből származnak és valamennyi nagyformátumú kép. Kisméretű kabinetképeinek datálása körül — külső támpontok hiányában — teljes a bizonytalanság: minden egyes felbukkanó, ismertté váló kompozíció újabb esélyt ad a tisztázásra. Gibbons valamennyi kisformátumú képet — köztük több olyat is, amelyet a korábbi szakirodalom, szerintem joggal, nem is Battistának, hanem Dossónak vagy Dosso valamelyik ismeretlen segédjének tulajdonított — az 1533 előtti periódusra teszi, vagyis az első dokumentált művet, a modenai képtár Gyermek Jézus imádása oltárképet megelőző időszakra. Nehéz szabadulni a gyanútól, hogy a monográfus minden áron egy korai korszakot akart Battista Dossi 1 Ltsz.: 175. A Szent Család Alexandriai Szent Katalinnal és a kis Keresztelő Szent Jánossal. Olaj, vászon; 59,8X 76 cm. Az Esterházy-gyűjtemény 1820-as leltárában: 903. sz. mint Scarsellino műve. 2 Venturi, A., V Arte 2 (1899) 100; Venturi, A., I quadri di scuola italiana nella Galleria Nazionale di Budapest, V 'Arte 3 (1900) 203; Venturi, A., La Galleria Crespi in Milano, Milano 1900, 34-35. :i Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1968, 194. 4 Zwanziger, W. C, Dosso Dossi, Leipzig 1911. • r> Mendelsohn, H., Das Werk der Dossi, München 1914. (; Mezzetti, A., Il Dosso e Battista ferrar esi, Milano 1965. 7 Gibbons, F., Dosso and Battista Dossi, Court Painters at Ferrara, Princeton 1968.