Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Johann König egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

lebb áll egy londoni műkereskedelemben felbukkant kisméretű Bethsabé kép 105. kép).

13 A katalógus szerzője is megérnitíi, hogy ritka az elsheimeri mintáktól eltérő figurális kompozíció Könignél, és a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum két ismert képével veti össze (107—108. kép). A budapesti és a londoni képet összehasonlítva elsősorban a figura és a táj arányának hasonlósága tűnik szembe. De ezen felül egyes motívumok is azonosak, például a levelet hozó idős szolgálóasszony megegyezik a budapesti Szent Annával. A drapériák modellálása azonos a két képen, hasonló a kőpadló vagy a díszesen faragott bútorok megfestése is. A hasonlóság alapján a londoni képet a budapesti kép közelébe lehet elhelyezni, tehát a húszas évek végére. A Bethsabé kép már korábban ismert verziója az Ashmolean Museumban van (106. kép).

14 Ezen az itáliai motívumok halmozása és a nosztalgia még intenzívebb, a szőlőlugas, a villa, a csobogó kút, valamint a drapériák fénylő megfestése az itáliai tartózkodás közvetlen közelébe helyezi a képet. Az aktábrázolás egyik Bethsabé képen sem közelíti meg az elsheimeri vagy rottenhammeri aktokat, élettelen inkámat és anatómiai hibák jellemzik. Az oxfordi képen a háttérben álló szolgálólány arctípusa rokona a budapesti Madonnának és a szolgálólánynak (106. kép). König két legismertebb figurális kompozíciója, mely a budapesti képpel stílusában összevethető a nürnbergi József és Putifárné és Zsuzsanna és a vének (107—108. kép). Ügy tűnik, hogy a datált budapesti kép alapján ezek egyazon korszak termékei, és így kell ezeket is jóval az itáliai út utánra datálni.

15 A Putifárné képen látható kőarchitektúra, József ruhája és az asztali csendélet megfestése mindenesetre nagyon közel áll a budapesti Szent Családhoz. A Zsuzsanna képen látható nőalak arctípusa is azonos a budapesti kép szolgálólányáéval, de a drapériák megfestése, a kőpadon lévő ornamentika is hasonlít a budapesti kép megfelelő motívumaihoz. Sem a londoni műkereskedelemből Nürnbergbe került, sem a két nürnbergi kép nem tehető tehát az itáliai tartózkodás éveire.

lfi König további figurális műveivel oeuvre-katalógus hiányában rendkívül nehéz a budapesti képet összevetni. A kisméretű augsburgi Utolsó ítélet alakjai közül közel áll képünkhöz például a jobb alsó sarokban lévő előrehajló nőalak mozdulata. Ezek a velencei inspirációjú figurák sokáig élnek tovább Könignél. König vallásos témájú kabinettképei alig ismertek. Elsheimer edinburghi Szent István megkövezése nyomán festett kompozíciója legjobb figurális művei közé tartozik (109. kép).

17 Vallásos képeinek szinte provinciális bája az augsburgi 13 Olaj, réz, 22X33 cm, szignált. Exibition of Old Master Paintings, Richard Green, London 1983, 1. sz. színes reprodukcióval. A fényképet R. Green úrnak köszönöm meg. Kéziratom lezárása után publikálta a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum a képet új szerzeményei között. Vö. Gazette des Beaux-Arts 127 (1985) La Chronique des Arts, 81. sz. és Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums, 1985, 100—102 (K. Löcher). 14 Olaj, réz, 23X33 cm, szignált. Deutsche Maler und Zeichner . . . i. m. (fent 4. j.) 37. sz.; Augsburger Barock, i. m. 134. sz. 15 Germanisches Nationalmuseum 969 és 970. sz. Barock in Nürnberg . . . i. m. (fent 4. j.) A 80, A 81-, 51—52. 16 A berlini katalógusban a két nürnbergi képpel kapcsolatban a velencei inspirációkról esik szó, a R. Green katalógus szerzője a két nürnbergi képet König római éveire datálja. A datált budapesti mű alapján a nürnbergi két képet is a húszas évek végére kell helyezni. 17 Christie's, 1979. szignált, 76,7X50,2 cm. A fényképet megköszönöm Laura Lindsaynek.