Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről
a jelenleg látható. A ferences barát glóriájának poncolásos dísze eredeti, arca nagy vonásokban egyező, reverendája eredetileg laposabb, kevesebb csúcsfénynyel tagolt. Jobb kézujjai finomabb rajzúak, balja plasztikusabb. Az angyal karaktere hasonló az eredetihez, az aranyozások szintén originálisak (42. kép). Krisztus testén, derék tájon több hiány észlelhető. Mária arca töredékes, ugyanis jobb szeme és a homlokának egy része, valamint bal kezének gyűrűs- és kisujja is hiányoznak. A Szűz bal füle a röntgenképen látható, ma haj fedi. A Szentlélek galambja eredetileg testesebb és jobban megfestett. A polyptichon valószínűleg egy szegényebb, provinciális templom, vagy kolostor megrendelésére készülhetett, ugyanis kisebb formátumban a nagyméretű retablók mintáját követi felépítésében és ikonográfiái rendjében. Bal oldalon látható Keresztelő Szent János, akinek eljövetelét már Malakiás próféta megjövendölte (Malakiás 3, 1.). Hangsúlyozott ujjtartása utal hírnök szerepére, beállításában sokszor Gábriel arkangyaléhoz hasonlóan ábrázolták. 35 A budapesti oltáron alakja hírnökként kiemelt azáltal, hogy feje felett látható az angyali üdvözlet hírnöke, Gábriel. Középen Szent Sebestyén, kora keresztény mártír, aki az almára emlékeztető gyümölcsöket hordozó fához kötözve jelenik meg. Mezítelen, ágyékkendős ábrázolása az 1350-es évektől terjedt el, amikoris a pestis elleni védőszentként tisztelték. 36 A fa, a paradicsomi kertre utaló virágos réten a Bűnbeesés fájára, ugyanakkor Krisztus keresztfájára utalva az örök Élet fájának is szimbóluma lehet, hiszen felette a feltámadott Krisztus. 37 Jobbra a ferences barát, annak a szerzetesrendnek a képviselője, amely a kereszténység legalázatosabb terjesztője volt. 38 Erre a szerepre utal a mondatszalagon olvasható szöveg, amely Krisztus Olajfák hegyén mondott imájának töredéke: „Atyám, Megismertettem nevedet az emberekkel . . ." (Káldi György, 1927). Az ábrázolás jól megfelel annak a koraközépkori felfogásnak, amely szerint Nagy Basileusnál (+ 379) a Krisztus szó és a szerzetes szinte azonos jelentésű. 39 A ferences rend hármas fogadalmára, a szegénységre, engedelmességre és szüzességre utalnak a barát övének csomói. Felette Szűz Mária. Az oltár képei vertikálisan és horizontálisan átgondolt ikonográfiái egységben helyezkednek el. A többosztású oltárképet először Gombosi György közölte 1927-ben, „Gróf Andrássy Gyula budapesti gyűjteményei" című cikkében, fotója nélkül/' 0 Gombosi feltételezte, hogy különböző korban keletkezett oltárok kompilációja. Keletkezését a XV. század második felére tette, a Foligno környéki iskola körében, hangsúlyozva, hogy a mű trecento tradícióban gyökerezik. 35 Heinz-Mohr, G., Lexikon der Symbole, 1981 6 , Düsseldorf, Köln 1981 fi , 144—48. 36 Sachs, H., Badstühner, E., Neumann, H., Christliche Ikonographie in Stichworten. Leipzig 1973, 301—2. 37 Braunfels, W., Lexikon der Christlichen Ikonographie, Rom 1976, VIII. 318— 24.; Lexikon der Christlichen Ikonographie, Rom, Freiburg, Basel, Wien 1968, I. 259— 60. 38 Sachs, H., Badstübner, E., Neumann, H., i. m. (fent j.36), 134—5. 39 Simmel, O. —Stahlin, R., Christliche Religion (Fischer Lexikon) Frankfurt am Main, Hamburg 1957, 236. 40 Gombosi, Gy., Gróf Andrássy Gyula budapesti gyűjteménye I. Régi mesterek .. . , Magyar Művészet, Budapest 1927, 62. A folignói iskolára utaló, meggyőző analógiát nem találtam az újabb irodalomban: Gnoli, U., Pittori e miniatori nell' Umbria. (Studi Umbri 6) Foligno 1980.