Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről
Az alsó angyalok öltözete díszes, még a kézelőknél előtűnő bélés is erős színakkordot képvisel, a bal oldalon sötétzöld, szinte fekete, a jobb oldalon cinóbervörös. A trónus hatalmas építészeti egysége, mintegy Hortus conclusus falát alkotja, pavimentumának élei előtt jelzésszerűen apró, virágos rét látható. A bal szélen itt térdel jobb kétharmad profilban a donátor. Lilásvörös, prém (?) szegélyes köpenye alatt hasonló színű ruhát visel, jobb válláról fekete fej födő je (capuchon) vetődik mellére. 2 A festményt alsó sávjában hét, ívelten tagolt, körbe komponált női szent glóriás feje ékesíti. A művet eredeti, fonatdíszű, ötszögben kiemelkedő élű, oszlop lábazatban végződő keret védi, amelynek kiemelkedő profilja mögött, két oldalon szárnyképek csatlakozhattak hozzá. A felső horizontális élen ez a profil nem figyelhető meg, lehetséges, hogy ott timpanon zárta egykor a retablót. Nem valószínű, hogy egykor predella csatlakozott hozzá, ennek szerepét helyettesíthette az oszloplábazatok magasságában látható festészeti díszítés. Az italianizáló katalóniai festészet körébe tartozó oltárkép Budapesten először 1917-ben, Kilényi Hugó gyűjteményéből került árverésre az Ernst Múzeum II. aukcióján. 3 Itt August Mayer „Aragóniái mester 1440 körüli művé"nek tartotta. 1921-ben az Ernst Múzeum XVI. aukcióján „Spanyol festő, XV. század eleje" meghatározással árverezték el. 4 A Régi mesterek magyar magántulajdonban című kiállításon „Spanyol festő, XV. század, közeli stílusrokonság P. Serre munkáival" meghatározással állították ki. A festmény 1946-tól 1984-ig budapesti magántulajdonban volt, ismeretlen helyen. 5 A Bizományi Áruház 64. képaukcióján „Spanyol festő, XV. század"-i műveként árverezték el, G itt vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. Először 1930-ban Ch. R. Post közölte „A History of Spanish Painting" című műve II. kötetében. 7 Post a festményt az ismeretlen, általa „Master of the Cardona Pentecost" néven megjelölt művész alkotásaként határozta meg 8 és a XIV. század végére datálta. Post műve alapján Gaya Nuno is szerepeltette La Pintura Espanola fuera de Espafía című munkájában a „Maestro de la Pentecostés de Cardona" művei között. 9 A Cardona mester alkotásai között Camón Aznar is megemlíti a budapesti művet. 10 2 Bernis, C, Trajes y modas en la Espana de los Reyes Católicos, II. Los Hombres, Madrid 1979, 70. 3 Budapest, 1917. Ernst Múzeum Aukciói, II. Kilényi Hugó ny. miniszteri tanácsos gyűjteménye, 3. sz. 4 Budapest, 1921. Ernst Múzeum Aukciói, XVI. 226 sz. 5 Budapest, 1946. Szépművészeti Múzeum. Régi mesterek magyar magántulajdonban. (Exhibition of Old Masters in Hungarian Private Collections) 88 sz. XXV. t.; H. Takács, M. Oeuvres de maîtres espagnols du XVe siècle en Hongrie, BullMusHongrBa 38 (1972) 54—55.; XV. századi spanyol mesterek művei Magyarországon, SzMKözl 38 (1972) 123—124 című tanulmányában, mint lappangó művet említi. 6 Budapest, 1984. Bizományi Áruház Vállalat, 64. képaukció, 152 sz. (fotója is közölve). 7 Post, Ch. R., A History of Spanish Painting, Cambridge, Massachusetts 1930, II, 286—288, 176 k. 8 Post, Ch. R., i. m. „The Master of the Cardona Pentecost" műveivel az alábbi helyeken foglalkozik: II. 282—88, 292 (1930); III. 166 (1930); IV/II. 524—527, 652 (1933); VI/II. 429, 512^514, 522 (1935); VII/II. 741 (1938); IX/II. 744 (1947); X./298—300 (1950). 9 Gaya Nuno, J. A., La pintura espanola fuera de Espana, Madrid 1958, 266, 2151 sz. 10 Camón Aznar, J., Pintura medieval espanola, Summa Artis, XXII. Madrid 1966, 210. A festményt ikonográfiái szempontból tévesen említi „una Virgen ..."
