Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)

A Németalföld és határvidékeinek szobrászatához

A NÉMETALFÖLD ÉS HATÁRVIDÉKEINEK SZOBRÁSZATÁHOZ A Németalföld és határvidékeinek szobrászatét a 14—16. század közepéig bemutató — 1984-ben Budapesten, 1985-ben Berlinben megrendezett — kiállításhoz kapcsolódóan kívánunk néhány olyan kutatási eredményt közölni, melynek részletesebb tárgyalását a katalógus szigorúan meghatározott keretei nem engedték meg.

1 Mint majdnem minden tudományos igénnyel készült kiállítás esetében a kutatási eredmények annak tartama alatt bővülnek, kiegészülnek, éppen azáltal, hogy az egyes műtárgyak a figyelem középpontjába kerülnek vagy közvetlenül összevethetőek más alkotásokkal. Az egyik legkorábbi mű, amelyet a szakirodalom eddig francia munkaként közölt, 14. századi Madonna szobor (13—14. kép).

2 Egykor a Delmár gyűjteményben szerepelt ez a diófa szobrocska. Mivel az arc, a haj és a fátyol felső része, a körtét tartó kéz későbbi kiegészítés, ezért csupán a finoman faragott és gazdagon redőzött drapériában bemutatott nyúlánk alak tekinthető eredetinek. Erre a kiállítás katalógusában is már rámutattunk. Kiegészített volta ellenére is kiemelkedő kvalitású alkotás, melyről megállapíthattuk, hogy jellegénél fogva inkább a kölni szobrászathoz áll közel, tehát nem francia munka. Az északfrancia mester alkotásaként való régebbi meghatározás

3 megközelítette azt a tágabb művészeti kört, amelybe tartozik. Közelebbi analógiát azonban a kölni Szent Apostolok plébániatemplom apostol figurái jelentettek. Az 1330 körüli Kölnben készült szobrokat joggal hozták kapcsolatba a kölni dóm kórusának 1290—1300 táján elkészült szentélypillér figuráival (15. kép).

4 Az elegánsan kiképzett hátoldalak is követik mintaképeiket, bár ezek a szobrocskák oltárszekrényben állhattak. A budapesti Madonna szobrocska hátoldalának faragása is figyelemreméltó a fátyol és köpeny drapériájának elegáns esésével, a könyök alatt keletkező két V alakú redővel, mely W séma keletkezéséhez vezet a fara1 A budapesti kiállításhoz külön katalógus készült: Németalföldi szobrászat, Budapest 1984; a berlini katalógus adatai a következők: Aus der Blütezeit niederländischer Plastik der Spätgotik, Berlin 1985. 2 Éber L., Delmár Emil plasztikai gyűjteménye II, in Magyar Művészet H (1926) 320, 324. képpel; Éber L., Művészeti Lexikon, 1926, 109; Rózsaffy, D., Une promenade rapide au Musée des Beaux-Arts, in A Műgyűjtő, 1928, 221. 3 Balogh, J., Vierges gothiques françaises — Francia gótikus Madonnaszobrok, in SzMKözl 25 (1964) 44—46, 143, kép; Balogh, J., Die ständige Ausstellung der Abteilung für Skulptur, Museum der Bildenden Künste, Budapest 1966, 28. 4 Rhein und Maas, Kunst und Kultur 800—1400, Köln 1972, 365; A szentélypillér szobraira vonatkozóan: Bergmann, U.—

Lauer, R., Die Domplastik und die Kölner Skulptur, in Verschwundenes Inventarium. Der Skulpturenfund im Kölner Domchor, Köln 1984, 38. A szerzők tárgyalják a szobrok függetlenségét a francia gótikától, annak ellenére, hogy azt jól ismerték.