Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)

Kallikles Budapesten

mencében történhetett, bár más magyarázat is lehetséges. 12 Egyébként a festő a belső rajznál mindkét oldalon kizárólag reliefvonalakat használt, a lant öt húrját is reliefvonalak jelzik. 13 Hogy az A. oldal valóban főnézetnek lett szánva, azt a férfifej viszonylag gondos rajzán (4. kép) kívül az is jelzi, hogy a férfialak és a lant is csaknem teljesen reliefvonallal van a kontúrsávon belül körülraj­zolva; 14 reliefvonallal van jelezve a szakáll alatt nemcsak a váll, hanem az áll kontúrja is, csak a szakáll és a haj külső körvonalait hagyta — Beazley kifeje­zésével — lágyan a festő. A váza másik fő érdekessége, hogy a nőalak hajában levő szalagon kívül (5. kép) még egy helyen használja a festő a fekete mázra festett vörös színt: az A. oldalon a férfiak lantjának lelógó szalagja alatt vörös betűkkel felirat olvasható (6. kép). A név ezen kívül még ötször jelenik meg athéni váza feliratán. 15 Az egyiknél, egy Athénban előkerült edény alj feliratá­nál Beazley joggal vonta kétségbe, hogy ugyanazt a személyt nevezi meg, mint a többi négy. Ezek viszont kétségtelenül összetartoznak. Valamennyi nolai típusú amphorán olvasható, és festőik a Berlini-festő követőinek egy főként nolai amphorákat és lékythosokat díszítő csoportjába sorolhatók. 16 A négy váza közül egy a csoport vezető művészének, a Providence-festőnek, egy a Nikón-festőnek, kettő pedig, a budapesti amphorához hasonlóan, a Drezda-festőnek a műve. A Kalliklès nevet mind a négy vázán a kalos szó követi, de elmaradásának a bu­dapesti amphorán nem kell feltétlenül jelentőséget tulajdonítani; ugyanazt a nevet egy-egy festő vázáin fcaZos-szal és anélkül felváltva olvashatjuk. 17 Elég erre egyetlen példa: a fentieknél valamivel későbbi Lykaón-festő vázáin Euaión és Alkimachos neve váltakozva fordul elő magában és a kalos hozzáadásával.' 8 Bár elvben nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a név közvetlenül az áb­rázolt alakra — ebben az esetben Kalliklésra — vonatkozik, a kalos elmaradása nem bizonyítja ezt: az említett Lykaón-festő egyik vázáján a kalos nélkül em­lített Euaión név egy Aktaión halálát ábrázoló jeleneten olvasható. 19 A Kalliklès név nem ritka a klasszikus kori Athénban, de semmi nem mutat arra, hogy a vázák címzettje a név egyéb forrásokból ismert viselőinek valamelyikével azo­13 Például Noble, i.m. 81 és 247. kép; Winter, A., Die antike Glanztonkeramik, Mainz 1978, 39, 22 . 13 A számnak nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani; vö. Deubner, L., AM 54 (1929) 198; Szilágyi, J. Gy., SzMKözl 25 (1964) 22 és 6. j. 14 Vö. Beazley, The Berlin Painter, 6. 15 ARV 2 , 1588-4589. 16 ARV 2 , 635—664, 1663—1664, 1702, 1708; Para, 400—404, 514; Boardman, J., Athe­nian Red Figure Vases. The Archaic Period, London 1975, 194—195. 17 Webster, T. B. L., Potter and Patron in Classical Athens, London 1972, 67. A példák Beazley-nél, ARV 2 , 1559—1616, 1698—1699, 1704—1705; Para, 505—508, passim. Beazley több esetben a kalos nélküli név-feliratot az ábrázolt nevének értelmezi, 1. Akestoridés, Alkimachos II, Alkimachos III, Antias, etc.; ez természetesen több­nyire pusztán lehetőség. 18 ARV 2 , 1045. 19 ARV 2 , 1045, 7; vö. azonban fent, 17. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom