Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 65. (Budapest, 1985)

A Régi Szoborosztály Hans Multscher körébe utalt szobrairól

gált, Delmár-gyűjtemény szobra nem rendelkezik ilyen fejlett alapozástechnikával, ezért annak ellenére, hogy egy Multschernek attribuait szoborral drapéria kialakításban és néhány további részletben, stílusban egyezést mutat, szobrunk nem köthető szorosabban Multscher műhelyéhez — legfeljebb Ulmhoz nem távoleső helyhez. Talán közös grafikai előzményt ismert a bihlafingeni szobrot készítő mester — hihetőleg Hans Multscher és a Delmár-gyűjtemény szobrát faragó ismeretlen mester, de ez utóbbi korábban készítette Madonnáját — 1450 körül. Éber László helyesen közelítette a szobrot Ulmhoz

:!B — de tévedett a sterzingi rokonság (1456—1458) megállapításánál. Valószínű ő is Gerstenberg monográfiájának képanyaga alapján végezte stíluskritikai megfigyeléseit. A magunk részéről, ahogyan erre már utaltunk, a sterzingi szobrokat az ulmi polgári környezet realistább szülöttjeinek tartjuk, mégha az arcokon teljes idealizmussal is, ellentétben a Delmár-gyűjtemény udvari elegancia finomkodására utaló beállításával. A sterzingi szobrok redőinek jellege egy realista, sőt naturalista alakstílus testformáira feltett kísérőszólam, ezzel szemben a budapesti (Delmár-gyűjtemény) drapériaformulák önálló élete erőteljesebb, mint az általuk elrejtett alak lélegzése. A mühlheimi (Ruhr vidék) Härle gyűjtemény Multscher műhelybe utalt Szt. Borbála szobra (18. kép) állómotívumban, általános jellegében távolabbról emlékeztet a Delmár-gyűjtemény Mária szobrára.Ez a szobor Dornbirnből, vorarlbergi területről származik, Multscher hatás kisugárzásának vidékéről. Derék alatt ferdén futtatott, két helyen is összecsavarodó köpenyvégződése távolról hasonlít a budapestin, a vállon csomóba alakított részlethez. Nem idegen a dornbirni szobor felső testén látható ruhaalakítás sem: egy alsóbb rétegre következik a háromszögűre szabott felső köpeny — a magasan elhelyezett öv fölött azonos jellegű ruharáncok láthatók. A dornbirni szobrot legutóbbi méltatója, Tripps 1460—65-re datálja, aki monográfiájában egyik lábjegyzetben elhelyezett hivatkozásában utal arra, hogy e szobor a kései sterzingi-művekkel tart rokonságot/'

0 Nem érthetünk egyet e véleménnyel — annál inkább sem, mivel a szöveghelyen hivatkozott osztrák topográfia, a Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Feldkirch (1958) vonatkozó helyén

41 csak az ún. meschachi Mária említésére találtunk rá, mely népiesedéit változata egy kései Multscher műnek (a heilingenkreuzthali Szt. Borbálának, ma Rottweilben, a Lorenzkapellében). A topográfia Dornbirnnel foglalkozó oldalain/'

2 mivel a szobor elkerült innen, a szöveg nem tárgyalja a Harle-gyűjtemény faragását, így a monográfus Tripps feltevése, mely éppen a topográfia e helyére kíván támaszkodni, nem tartható megalapozottnak a dornbirni és a sterzingi szobrok kapcsolatát illetően. Ezért hangot adhatunk annak a véleményünknek, hogy a dornbirni szobor stílusfoka — noha kétségtelen például mindkét szobron látható, váll fölött megemelt, nem a vállon, hanem a hajfonaton nyugtatott kendő motívumának azonossága — nem egyezik a sterzingiekével, időben valamivel korábbi e faragás, mint azok. Ügy véljük, a bihlafingeni szobornál is korábbi, talán azonos évtizedű a Delmárgyűjtemény darabjának keletkezésével (1450 körül). EISLER JÁNOS :JM Művészeti Lexikon (fent 34. j.) i. h. *' Tripps, i. m. (fent 16. j.) 125, 233, 275., 92. k. ''" Tripps, i. m. 233, archivális adatra hivatkozva datálja a szobrot 1460—65-re. Hivatkozása: Die Kunstdenkmäler des Politischen Bezirks Feldkirch. Archivalischen Vorarbeiten von Julius Fleischer, Wien 1958, 52 '

,l i. m. Kunstgeschichtliche Darstellung von Dagobert Frey f(ent 40. j.) 33—84, 52. i. m. (fent 40. j.) 89—99.