Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Adalékok a siennai koraseicento festészethez
Borghese gyűjteményben van, 23 a Haldokló Magdolna mellett Borea más műveit is azonosította a Medici leltárakban. 2/1 Hogy a bolognai iskola nagy egyéniségei is hatottak művészetére, azt az Etruria Pittrice metszetéből már régóta ismert allegorikus képe is sejtetni engedte. 25 Ismeretlen azonban római utazásának időpontja, utazásának tartama is, és ezáltal meglehetősen bizonytalan műveinek kronológiája. A sienai dóm 1616-ból való Krisztus keresztelését az irodalom joggal teljesen manierista fogantatású műveként említi, 21 ' a Borromei Szt. Károlyt ábrázoló Biccherna képében azonban, amely 1619-ből datált, már Borgianni közvetítését feltételezve — a caravaggeszk hatás megjelenését regisztrálja. 27 A feltehetően a római utazással összefüggő stílusváltás tehát e két időpont között következhetett be, s ennek a meggondolásnak az értelmében a római utazás is 1616—19 között valószínű. A Moir által 1605—15 közé helyezett római tartózkodással szemben 28 újabban az irodalom 1616 utánra datálja „naturalista kaland"-jának időpontját. Ezeknek a kronológiai bizonytalanságoknak megfelelően nehéz személyes, illetve művészi kapcsolataira következtetni Rómának a század 2. évtizedében annyira összetett és gazdag művészi világában. Egyelőre puszta spekuláció a Longhi-hagyomány szellemében hangoztatott összetartozása a toszkán származású Orazio Gentileschi és Antiveduto Gramatica körül csoportosuló művészekkel, hiszen erre ma ismert, hiteles műveinek stílusa nem sok következtetést enged meg. A privát megrendelésre szánt hiteles művek alapján a legmélyebb hatás Honthorst részéről érte, s bár elvben Rómában is megismerkedhetett műveivel, talán helyesebb az az elképzelés, amely szerint a honthorsti stílus igézete a holland festő Medici-vásznai közvetlen hatásának tudható be, ugyanis a Borghese gyűjtemény — feltehetően Rómában festett — képén Honthorst stílusának bélyege távolról sem olyan átütő, mint firenzei képein. Borea a honthorsti stílusfázist 1621 utánra helyezi mind Rustici, mind Manetti művészetében. 29 Hogy a budapesti Salome Rustici stílusának ehhez a periódusához tartozik, nem lehet kétséges. Képünkből egyébként világosan érzékelhető Rusticinak a helyi ambientével, nevezetesen Rutilio Manettivel való kapcsolata: Salome alakjának összefüggése Manetti 23 Pergola, P. della: La Galleria Borghese. I Dipinti. Roma, 1969. I, 51. 25 Borea : i. m. 54 a kiállított műveken kívül hivatkozik a Medici inventáriumoknak olyan tételeire, amelyeknek azonosítása még nem történt meg: „Purificazione della Madonna" 1621-ből; „Giovane in camicia con un guagliere in mano con piu frutta" az 1625-ben felvett Poggio Imperiale leltárban és ugyanott „tre femmine e un vecchio che suonano e cantano di musica"; az 1666-os leltárban említett Olindo e Sofronia állapota miatt nem szerepelt az 1970-es firenzei kiállításon. — Borea: i. m. 53. 23 Etruria Pittrice. Firenze, 1795. II/LXIV. 20 B o r e a : i. m. 53; B e 11 o s i, L.: Arte in Valdichiana. Cortona, 1970. 56; T o r r i t i : i. m. 330. 27 L. 26. jegyzet. M o r a n d i, U.: Le Blecherne senesi. Siena, 1964 nem volt számomra hozzáférhető. Borgianni hatására hívja fel a figyelmet T o r r i t i is, i. m. 330 a sienai Pinacoteca Imádkozó Borromei Szt. Károlyával kapcsolatban is. Pusztán fényképek ismerete alapján a caravaggeszk festészet stílusfinomságait érintő polémia aligha tanácsos. Mégis e kép esetében véleményem szerint felvethető a Saracenivel való kapcsolat lehetősége, akinek a San Lorenzo in Lucinában lévő Borromei Károlyával (Moir: i. m. 98 kép) — akár az arctípus, akár a testfelületek kiegyensúlyozott plaszticitása, a ruharedők nyugodt játéka révén az analógia közvetlenebbnek tűnik, mint Borgianni festésmódjának nyugtalan, ideges vibrálásával. 23 Moir, A.: The Italian Followers of Caravaggio. Cambridge, Mass., 1967. 90. 215. 29 Borea: i. m. 58.
