Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten
országból. Passavant, Waagen, Crowe és Cavalcaselle az elveszett Raffael kép egy régi jó másolatának tartották. 51 Ezzel azonban még korántsem tekinthetjük a kérdéses kompozícióváltozatok sorát lezártnak. Egyedül a már idézett nápolyi tanulmány további hat példányt idéz, ötöt közülük Dél-Itáliában, egyet az Egyesült Államokban. 52 Egy továbbit 1850-ben antwerpeni magángyűjteményből tettek közzé metszetben is, egy másik 1919-ben római magántulajdonban (Avv. P. Nuccio) bukkant fel. 53 Ezek mind szögletes változatok, gyenge és késői kópiák, amelyek nem is anynyira az eredeti után, hanem inkább a különböző variánsok nyomán készültek. Erősebb változtatásokkal szerepel azután a kompozíció néhány toszkán eredetű festményen, pl. a firenzei Galleria Corsini egy M. Albertinellinek tulajdonított Madonna-képén, s egy avval egyező, Tommaso di Stefano Lunetti műveként számontartott képen a római Galleria Nazionaleban (52. kép). 54 Még szabadabban átalakítva szerepel azután az alapmotívum néhány a ferrarai iskola körébe utalható festményen. 55 A Máriát, az alvó Jézust és Ker. Szt. Jánost ábrázoló Raffael festményről a régi inventárokban is számos említést találunk. Közelebbi leírások alapján azonban a legtöbbször nehéz eldönteni, hogy a mi képtípusunkról van-e szó, vagy pedig arról a másik ábrázolásról, amelyen Mária a fején diadémmal és a 51 Irodalom 1. 34—35. jegyzet, továbbá Waagen, G.: Die Gemäldesammlungen in der Kais. Ermitage zu St. Petersburg ... München, 1864. 46; S o m o f f, A. : Catalogue de la Galerie des tableaux de l'Ermitage. St. Petersburg, 1909. 141. D. P. Tatistscheff, aki jelentős képgyűjteményét az Ermitage-ra hagyta 1815—1821 volt követ Spanyolországban. A Madonna-képet akkor vásárolhatta. 52 C u t o 1 o : id. mű pp. Nápoly, Conte Gaudioso, 106X100; Cav. Ferone. 100X80; On. Cutillo, 124X98. Brindisi: Guadalupi család (korábban Domenico Guadalupi salernoi és Domenico Pignatelli palermói érseknél) 122X92. Róma: Com. Pagliari; New Orleans: De Verges, (nyolcszögű keretben). Az utóbbi és Conte Gaudioso képe négyzetes alakú s az idézett változatokkal és metszetekkel lényegében egyezik, a másik három álló téglalap alakú s erősen eltérő. 53 Antwerpen, M. J. J. Wuyts gyűjteménye, állítólag egy Antwerpen melletti birtokról, ahol évszázadok óta őrizték. A Deutsches Kunstblattban 1850. 18. sz. és 1851. 45. sz. közölte és méltatta F. Wagner és F. Kugler. Az említetteken kívül az irodalomban még több, ma már nehezen azonosítható változat szerepel. Passavant: id. mű II. 82 Marlborough hercegnél említ egy példányt Blenheimben, és M. Constantinnél Sèvresben. Crowe és Cavalcaselle: id. mű I. 354 egy továbbit Alnwick Castleban. Dussler a Raffael monográfia új kiadásában (id. mű 1971. 48) egy Spanyolországból származó négyzetes alakú variánst Londonban Colnaghinál (1858) említ. Tévesen idézi azonban a Westminster gyűjtemény példányát Edinburghban (Nat. Gall. Duke of Sutherland letéteként, a kép helyesen Princetonban (1. 7. sz.) 54 Firenze, Gal. Corsini, 164. sz. mint Mariotto Albertinelli (1. Medici, U.: Catalogo della Galleria dei Principi Corsini in Firenze. Firenze, 1880). Róma, Gall. Nazionale, F. N. 589, 1. B e r e n s o n, B.: Italian Pictures of the Renaissance, Florentine School. London, 1963. I. 208, II. 1350. kép, mint Tommaso di Stefano Lunetti. 55 Fekvő formátumú képek; Mária és Ker. János hasonló beállításban, a gyermek Jézus azonban nem alszik, hanem felnyúl a fátyolért, más tájképi háttér: Dossinak tulajdonítva műkereskedelemben, 76X93, valamint Milano—Roma—Torino, Gabinetto delle Stampe, 1975; mint Zenone Veronese, 60X89, korábban valószínűleg Giovanelli gyűjtemény, Velence. Meleg köszönetet kell mondanom ehelyütt kollégámnak Zentai Lorándnak, a Firenzéből és a Tatti gyűjteményből szerzett fontos utalásokért, adatokért s hasznos javaslataiért.
