Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten
hogy a rajz a jellegzetesen toszkán tájjal még Firenzében, a festmény azonban csak Raffael római útja és letelepedés után, 1507—8 körül készült. A behatóbb vizsgálatok azonban ennek a feltevésnek ellentmondanak. A kutatók többségének az az elgondolása, hogy az ábrázolás a Nerva Forum (Foro Transitorio) romjai alapján készült, csak részben megalapozott. Az egyezés az Esterházy Madonnán látható épületegyüttes és a tényleges emlékanyag közt (Minerva temploma, Mars Ultor templom, Torre delle Milizie stb.) mint az az egykorú ábrázolásokból kitűnik (40. kép), csekély, inkább csak sommás, vázlatos jelzésről van szó. Ugyanabból a nézetből és hasonlóképpen vázlatosan jelenik meg ez az épületegyüttes a Codex Escurialensis egy lapján, annak a rajznak a hátterében, mely Antoninus és Faustina templomát ábrázolja (41. kép). 20 Aligha tekinthetjük ezt csupán véletlen egyezésnek. Abban az esetben, ha két művész egymástól függetlenül a valóságtól eltérő módon örökít meg valamely jelenséget, ez a vázlatos ábrázolás aligha fog a részletekben pontosan egyezni. Ha Raffael valóban látta volna a kérdéses emlékeket, amint azt feltételezik, valamit mindenesetre rögzített volna a tényleges részletekből — pl. a templom kanellurás korinthosi oszlopait a zömök, kerek oszlopok helyett stb. Az a körülmény, hogy ugyanazt ábrázolja, mint ami a rajzon látható, s ugyanazokat a valóságtól eltérő mozzanatokat ismétli — pl. a harangtorony ablakbeosztásánál — arra mutat, hogy nem a tényleges benyomásokra s azok sajátkezű rajzára támaszkodott, hanem idegen ábrázolást használt mintául. Raffael kapcsolatát a Codex Escurialensissel az utóbbi időkben J. Shearman gondosan elemezte. Bizonyos egyezések, többek közt pl. az Esterházy Madonna vonatkozásában is, arra a következtetésre vezették, hogy Raffael már Rómába költözése előtt, valószínűleg 1506-ban és esetleg 1504-ben is járt az örök városban — minthogy a Codex bizonyíthatóan már 1509-ben Spanyolországban, La Calahorrában volt. 21 Azonban a vonatkozó kódexlap és az Esterházy Madonna épületábrázolásának összehasonlítása éppen arra utal, hogy itt aligha Raffael személyes római élményeinek megörökítésével találkozunk, hanem sokkal inkább közös mintaképek felhasználásával. 22 Közelebbről, Raffael ismert és felhasznált bizonyos Rómáról készült rajzokat, melyek a kódex mesterének is 20 L. E g g e r, H. : Codex Escurialensis. Ein Skizzenbuch aus der Werkstatt Domenico Ghirlandaios. Wien, 1909. I. 93, II. 29. v. Antoninus és Faustina temploma, a Torre delle Milizie, a Forum Augusteum fala, a S. Basilio harangtornya, a S. Quirico és Giulata campaniléje stb. L. a Nerva Fórumot más nézetben 40 v. 57 v. Egger szerint a kódex legtöbb lapja nem helyszíni felvételek, hanem mintarajzok után készült. 21 S h e a r m a n, J. : Raphael, Rome and the Codex Escurialensis. Master Drawings 1977, XV. 107. A 27 v. kódexlapról Foro Transitorio (Nerva) ábrázolásával: „... unquestionably shares a common prototype with the background of the little Esterházy Madonna in Budapest. In some particulars Raphael was less accurate... in certain important respects he shows himself ... to have a better grasp of the nature and relationship of parts, but there is no firm basis in this fact for an argument that the original veduta was his." Nem akarok ehelyütt kitérni a Raffaelnek tulajdonított Pantheon rajzok sokat vitatott kérdésére s kapcsolatukra a Codex Escurialensissel, úgy érzem azonban, hogy az egyes mozzanatok ebben az esetben is inkább a közös mintaképek felhasználása, s nem annyira a valóság közvetlen tanulmányozása mellett szólnak. Mint megfontolandót szeretném itt még idézni Zentai Loránd véleményét, aki az Esterházy Madonna épületábrázolását a Rodi-i lovagoknak ebben az épületegyüttesben elhelyezett székházára való utalásként értelmezi s ezzel kapcsolatos esetleges következtetésekre lát lehetőséget. L. F i o r i n i, G. : La Casa dei Cavalieri di Rodi al Foro di Augusto. Roma, 1951. 8, 17. kép. 22 L. ebben az értelemben Kruft, H. W. : Concerning the date of the Codex Escurialensis, The Burlington Magazine, 1970, CXII. 44.
