Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
Murillo képek magyarországi gyűjteményekben
itáliai festő műveként szerepel a katalógusokban/' 1 Noha Stirling, könyvének első kiadásában Murillo neve alatt említi, már a múzeum első leltárában sem szerepel a mester képei között. Ismeretlen, valószínűleg olasz festő festette, semmi köze Murillóhoz. Ugyanitt, az 1812-es katalógusban találjuk Murillo neve alatt a ,, Fandango tánc"ot, melynek spanyol eredetét, mint az előző képét is, már Otto Mündler 1869-es becslése, mely az Esterházy gyűjtemény megvásárlását megelőzte, kétségbe vonta/' 3 A képről szólva Ormós Zsigmond említett könyvében a németalföldi iskola naturalisztikus felfogását emlegeti. A kisméretű, gyenge kvalitású kép azóta az antwerpeni Mattheus Berkmans 1667 táján készült munkájának bizonyult/' 3 Ugyanígy nem maradt Murillo neve alatt a „Leány rokkával"/"'' mely 1831-ben került leltározásra. A kép hátán XVIII. századi írással „Murillos" felirat van, de már Otto Mündler az idézett becslésében Pietro Rotari képének mondta, ezt az elnevezést minden kutató máig is fenntartja. Az Esterházy levéltárban egy 1818-as számla egy közelebbről meg nem nevezett Murillo kép új vászonra húzását nyugtázza. 1821-ben ismét egy Murillo képről esik említés Fischer galéria inspektor számlái között, melyet a városi kórházba szándékoztak küldeni/' 5 Ezt a nagyméretű tájképet később nem említik a gyűjteményben és Bécsben sem sikerült még eddig nyomára bukkanni. Talán valóban ott maradt a városi kórházban, melynek részére bekeretezték/* 1 ' Az 1819—20 közötti időben a Bourke gyűjteményből megvásárolt képek közül csak a már ismertetett „Mária gyermekével és zenélő angyalokkal" bizonyult Murillo művének. Noha Velázquez neve alatt leltározták, később Murillo műveként szerepelt a szakirodalomban és így látható az 1967-es katalógusban is az ismert „Férfiképmás" (61. kép). 47 Noha a mesternek viszonylag kevés képmása ismeretes és így az összehasonlítási alap nem elégséges, mégis el kell fogadnunk Angulo Ihiguez véleményét, aki a képet madridi festő alkotásának nevezi. 48 Murillo szerzőségét Curtis 49 és Stirling 50 kivételével más kutatók is kétségbe vonják. 41 Fi s cher, J.: Catalog der Gemählde-Gallerie des durchlauchtigen Fürsten Esterházy von Galantha zu Laxenburg bey Wien. Wien, 1812. no. 4. Schätzungsliste von Otto Mündler über die Bestände der Esterházy-Galerie; közölve: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai, I. Budapest, 1909. 3—40. 43 Táncoló parasztpár. Ltsz.: 1021. Tölgyfa, 35X47,2 cm. 44 Ltsz.: 643. Pietro Rotari „Leány rokkával". Vászon, 48X39,2 cm. Először az 1831-es levéltárban. 45 Vö. Meiler S.: I.m. 128. 490 szám. 46 A „Bürgspital (Városi Kórház) akkoriban már inkább aggok menhelyéül szolgált. Talán ez a kórháznak szánt kép is a helyhez illő témájú volt (mint a sevillai Hospital de los Vénérables Sacerdotes részére a „Kis Jézus kenyeret oszt a zarándokoknak" vagy a Hospital de la Caridad részére készült „Csodálatos kenyérosztás"). A Bürgerspitalt 1861-ben áttelepítették a IX. kerületbe, később beleolvadt az Allgemeines Krankenhausba. Az állítólagos Murillo képről későbbi időből nincs említésünk. Méretei alapján (11 Schuh = kb. 350 cm) a Santiago palota öt, dekorációnak készült, ószövetségi jelenetekkel staffírozott tája ötlik önkéntelenül az eszünkbe. A Santiago márki részére készült képeket utoljára Cumberland látta együtt 1781 előtt és „wonderful representation of nature"-ként emlegette azokat. Vö. : Cumberland, R. : Anecdotes of Eminent Painters in Spain during the Sixteenth and Seventeenth Centuries. London, 1781. II. 101—102, 123—125. A kép talán azonos a sorozatnak azzal az 1817 óta lappangó darabjával, melyet a londoni A. Delehante árverésen (1817 május 30, 246X358 cm) Phillips vásárolt meg. A kép Jákob és Rachel találkozását ábrázolta. Vö. A n g u 1 ó, D.: Murillo. 1981. II. 30. szám. 47 Ltsz.: 781. Vászon, 57X43,5 cm. A képet először Otto Mündler (Id. a 42. jegyzetet) nevezte Murillo művének és felvetette azt a nézetét is, hogy talán a festő önarcképe. Gaya N u h o, J. A.: I.m. 1980. 214. a képet Murillo művének tartja, de nem önarcképnek. A kötetben ezt a portrét illusztrálja, de a 774. Ltsz. képünk méreteivel. Mivel már 1958-as könyvében (La pintura espahola fuera de Espaha. Madrid, 1958. 247.) is összecseréli a két festményt, nyilván az irodalomban talált régebbi téves adatokat ismétli. 48 Angulo, D.: Murillo. 1981. II. 2845. sz. 49 Curtis, B.: I. m. 114. 50 Stirling, W.: I.m. III. 1443.