Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai

e második kettőst. 30 Ezzel szemben Grimme új feldolgozásában kérdőjellel J. Bormann kör műveként szerepel, és az elfogadhatóan Kornelimünsterből szár­mazó, továbbiakban aacheni I. csoportról, szintén Grimme, ebben az újabb, 1977-es katalógusban (mely a szobrokat a XV. század végéről, Alsó-Rajnai mes­tertől valónak tartja) azt írja, hogy a kettős Ev. Szent Jánosa összevethető a budapesti Szent Jánossal — és e csoport, kissé megváltoztatott ismétlése lenne a nürnbergi kettős. 31 Az aacheni I. csoportból az a részlet, melynél Mária imárakulcsolt kezei fölött, csak egy kis sarkocskában jelenik meg a ruha visszahajtása, különbözik az aacheni második Mária részletétől, ahol, már festményekről ismert módra, hangsúlyosabban látható a motívum. Az aacheni I. csoport közelebb áll a Ger­manisches Nationalmuseum faragványaihoz, éppen ezért úgy véljük, hogy noha a két aacheni kettős ugyan azonos típuselőzményt vallhat magáénak, de külön­böző és eltérő stílusszakaszban nyerték el a véső alatt megformálásukat. A nürnbergi kettős Coblenz és Köln között elterülő helységek valamelyikéből származik. Vásárlásának ideje, 1909, 32 közeli a budapestiek 1916-os, müncheni megszerzéséhez. Biztosan ez is, mint a Szépművészeti Múzeum tárgyalt szobrai, a századforduló műtárgyeladási hullámaiban azonos motivációval kerülhetett műkereskedelembe. Hasonlítsuk össze a budapesti, nürnbergi és az aacheni I. kettősöket. A bu­dapesti szobrok a legkorábbiak. Szinte élesen metszett körvonalaik a típus sorában a szigorú, első megfogalmazás eredménye. A drapériák redővetésben szűkszavúak. A nürnbergi (34. kép) és az aacheni (32a—b. kép) I. faragások már kiérlelten variálják a korábbi példát. A budapesti Ev. Szent János háromszöget formáló köpenyszegélyén pl. csak kis csíkban jelenik meg az, ami a nürnbergi és az aacheni I. faragásokon továbbfejlesztett részlet lesz: átlós alapmotívum­ként kirajzolódó, két hullámhegyet leíró köpenyszegély folytatása, mely sze­gélyt jobb karral emeli Ev. Szent János, és így háromszöggé formálódik. Na­gyobb az eltérés a Mária szobrok között, noha a kiindulási alapszkémák itt is egyeznek. Ha elfogadhatónak bizonyul, hogy az aacheni I. Kornelimünsterből jutott a Suermondt gyűjteménybe, akkor stílusrokonságra vonatkozó megfigye­léssel is megerősödve, a Kornelimünster számára dolgozó Tilmann hatása kö­rébe utalhatjuk a Germanisches Nationalmuseum kálvária alakjait is. Nem tűnik teljesen kizártnak az sem, hogy mint Tilmann is Kölnből utazhatott a helyi megrendelésre, vagy szállíthatta Kornelimünsterbe munkáit, úgy a kölni mű­vészet hatósugarába tartozó grosskönigsdorfi (budapesti) szobrok, valamint a Coblenz és Köln közötti kisebb helységbe került, fentebb vizsgált kálváriaszob­rok hasonló módon juthattak el, talán exportáruként, vagy a feladat elvégzésére kiutazó mester munkájaként e helyekre. Véleményünk szerint e munkák közül az aacheni I. és a nürnbergi munkák Tilmann stílusának hatása alatt készültek. A nürnbergi és az aacheni I. kettős datálása 1490—1500 közé tehető, így e két Kálváriacsoportnál korábbi a budapesti, 1480—90 közti — ellenben későbbi, talán 1500—1510 körűiről való az aacheni II., az ún. kalkari iskola megjelöléssel szereplő csoport. 30 Schweitzer, H. M.: i.m. Abb. XII. Tafel XII. 31 Grimme, E. G.: Das Suermondt-Museum. Europäische Bildwerke vom Mittel­alter zum Barock Aachen, Dumont Buchverlag Köln, 1977. nr. 111—112 p. 59 SK 244, SK 245 — a nálunk az ún. aacheni I. csoport nr. 36, 37 p. 28 Tafel 32, 33 (Inv. nr. SK 70, 69). 32 J o s e p h i, W.: i. m. 278.

Next

/
Oldalképek
Tartalom