Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

A boiótiai ólom kisplasztika kérdéséhez

előbbi szobor keltezésének ez a legszilárdabb támpontja/'

2 Ez a dátum azonban magától értetődően csak terminus post quem-nek fogadható el. Fokozott mértékben áll ez a budapesti ólom bovida időrendi helyzetére, amely a boiótiai bronz kisplasztika repertoire-jába tartozó klasszikus típus helyi parafrázisa. A fenti kronológiai támpontot jelenleg mindössze egy, tőle igen távol levő terminus ante quera-mel egészíthetjük ki: a Kabirion bronz és ólom bikaszobrai olyan rétegből kerültek elő, amely az i. e. IV. század legvégénél mindenképpen korábbi/"'' Egyelőre nyitott kérdés marad a tárgyalt bika-típus boiótiai klasszikus megfogalmazásának pontos keltezése, s vele együtt a korszak helyi fémművessége és a görög világ legfontosabb központjai — mindenekelőtt Attika — között lévő kapcsolatok jellegének és időrendjének a problémája/'

4 A budapesti szobor alapján annyi mindenesetre joggal feltehető, hogy a Kabirion klasszikus fogadalmi ajándékai közül nem hiányoztak az ólom bikaszobrok,

45 SZABÓ MIKLÓS '

,l Párizs, Bibliothèque Nationale CM 1406. (L. ehhez a 31. jegyzetet.) — A bemutatott típushoz: Franke, P. R. — H i r m e r, M.: i.m. 86. t., 251. szám. 42 Vö. Kabirion VI. 112. lap; továbbá, a klasszikus kor bikaábrázolásainak szemszögéből: Richter, G. M. A.: i.m. 21 sk. Vö. Kabirion VI. 4 sk.; Schmaltz, B.: Terrakotten aus dem Kabirion bei Theben. (Das Kabirenheiligtum bei Theben, Band V.) Berlin, 1974. 2 skk., 76 skk. 44 Ehhez 1. és a 2. jegyzetet. A problémához, a klasszikus kori boiótiai koroplasztika szemszögéből 1. Szabó, M.: SzMKözl 56—57 (1981) 201 skk. B. Schmaltz maga is véletlennek tekinti, hogy a Kabirion hiteles lelőhelyű anyagából hiányoznak a kétséget kizáróan a klasszikus korra keltezhető ólom bikaszobrok. (Vö. Kabirion VI. 116. lap, 188. jegyzet.)