Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Francesco De Mura három festménye
nem brívido di una atmosfera diafana, primaverile." 13 Ennek az új stílusnak a jegyében született a budapesti vázlat is, amely az alakok változatos mozgására, gesztusaira és beállításaira jó példa, s betekintést nyújt a kompozíció alakulásának végső fázisába, s mint ilyen De Mura tudatos előkészítő munkájának egyik érdekes bizonyítéka. * # # A Madonna a gyermek Jézussal 14 festményünk Pálffy János gróf pozsonyi palotájából került a Szépművészeti Múzeumba (96. kép). 15 Colasanti és Gerevich Solimena művének tartotta. 16 Térey Gábor 1924. évi katalógusában szintén így szerepelt. 17 A mester meghatározása Pigler Andortól származik. 18 Az alázatosan maga elé néző Madonna karaktere még Solimenát idézi, bár színei és a Madonna típusa már De Mura egyéni stílusának bizonyságai. A Madonna szökés haján zöldesszürke kendő, ruhája halvány lilásvörös, vállán tengerkék lepel. Ruhája alól fehér ing tűnik elő. Sziklán, szürkésfehér kendőn, ülve tartja mezítelen, szőke hajú, barna szemű gyermekét. Mária mögött jobbra sziklás táj és szürkés, felhős ég vehető ki. III. Bourbon Károly először 1738-ban küldött szüleinek a madridi udvarba De Mura festményeket. 19 A nápolyi Palazzo Reale freskóvázlatai mellett feltehetően az 1740-es években kerültek Spanyolországba azok a kisméretű, a Madonnát a gyermek Jézussal és a kis Keresztelő Szent Jánossal ábrázoló képei, amelyekre kompozíciós formában a budapesti ovál alakú kép emlékeztet. A madridi festmények jellegzetesen rokokó festmények, amelyeknek porcelánszerűen csillogó felülete, a réz alapnak és a miniatúraszerű, míves festésmódnak köszönhető. Jesus Urrea Fernandez közölte a hat spanyolországi oválképet, 20 amelyek közül a budapesti festmény áll legközelebb a Madonnát a gyermek Jézussal ábrázoló darabhoz. 21 A Madonna típusában, lefelé néző, kétharmad profil beállításában, kendőjét két ujjal összecsípő kéztartásában analóg a budapesti képpel. A hatalmas szemű, pufók gyermek Jézus hasonlít a képünkön ábrázolthoz. A kisdedet hasonló ülő, merev beállításban látjuk a Capodimonte múzeum Pásztorok imádása képen (97. kép). 22 Ott a gyermek anyja ölében bal oldalt ül és bal kezét mellén tartja, jobbjával a balról érkező nők felé mutat. Ugyanez a kéztartás a budapesti képen tükörképesen ismétlődik. A Padovai Szent Antalt ,:í Ferrari, O.: i. m. VI. 1343. ''' Ltsz.: 4249. Olaj, vászon, 38X26,5 cm, oválkép. Pálffy János hagyatékából, 1912. A festményt 1863-ban Pálffy János a bécsi G. Plach műkereskedőtől vette. 15 Térey, G. : A gróf Pálffy János által hagyományozott képgyűjtemény leíró lajstroma. Budapest, 1913. 36. 105. számon, mint Solimena festménye szerepel. 10 Colasanti, A. — Gerevich, T. : I quadri italiani nelle collezioni del conte Pálffy in Ungheria. Rassegna d'Arte, XII. (1912) 170. Térey, G. : Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának katalógusa. Budapest, 1924. 159. 18 P i g 1 e r, A. : i. m. 470. ,!) Urrea, J.: Nuevas obras de Francesco de Mura en Espaha. Storia dell'Arte, 23. (1975) 73—74. .'n Urrea, J.: i.m. 1975; U. ő: La pintura italiana del siglo XVIII en Espaha. Valladolid, 1977. 336—337. 21 Urrea, J.: i.m. 1975. 73, és 1. kép. 22 R i n a 1 d i s, A. De: Guida del Museo Nazionale di Napoli II. Pinacoteca. Napoli, 1911. 470. Ltsz.: 499.
