Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Megjegyzések Lodovico Dondo Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájáról készült másolatához

MEGJEGYZÉSEK LODOVICO DONDO LEONARDO DA VINCI UTOLSÓ VACSORÁJÁRÓL KÉSZÜLT MÁSOLATÁHOZ Lodovico Dondo Utolsó vacsora festménye (37. kép), amely Leonardo da Vinci müvének szabad változata, bizonyos szempontból igen jelentős magának a Leonardo-műnek néhány problémájával kapcsolatban is. A képet Pigler Andor

1 határozta meg, rámutatva a Palladio-stílusú oszloparchitektúra összefüggésére egy, a müncheni Pinakothékában levő másolattal. Az oszloparchitektúra a Leonardo műve utáni változatokban először Raffaello Utolsó vacsora rajzán és az utána készült Raimondi metszeten tűnik fel. Később Tiziano és mások ugyancsak oszloparchitektúra alatti változatot készítettek, amit az 1588-ban készült budapesti kép mestere ismerhetett. Mint az eredeti falfestményen, úgy Dondónál is nagy terem látható, de mivel a perespektívát azokkal az egyszerű eszközökkel nem tudta érzékeltetni, amelyekkel Leonardo, kiugró, dupla oszlopsorokkal valósította meg azt, hogy a terem előrefelé erősen szélesedik. Ugyanez látható a közvetlen előképül szolgáló 1525—29 körüli Monsignori festmény másolatán is (36. kép).

2 A nyitott hátterű, oldalt oszlopokkal és pillérekkel szélesített megoldást alkalmazza. Már a Leo1 Lodovico Dondo: Az Utolsó vacsora. Leonardo da Vincinek a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában levő falfestményének szabad másolata. Olaj, vászon, 88X196 cm. Szépművészeti Múzeum, Ltsz.: 59.6. A 16. század végén Mantovában működött festőnek eddig egyetlen műve ismeretes, egy Csodás kenyérszaporítás, S. Domenico, Siena. írod.: Pigler, A.: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 193.: „An der Rückseite der ursprünglichen Leinwand von bemusterter Textur (ähnliche Muster: „Arte antica e moderna" 6, 1959, 212) Inschrift, wahrscheinlich von der Hand Dondos (jetzt durch die neue Leinwand verdeckt: (LEONARD

VS. DE VINCI INV) LODOVICVS DONDVS MANTVANVS FECIT ANNO MDVXXXXVII." ; Garas, K.: 55 műalkotásnak megtalálták mesterét. Művészettörténeti Értesítő, X. (1961) 21, 22. 2 Gerolamo Fra Monsignori (Bonsignori). Verona, 1472(?) — Mantova, 1529. A Mantova melletti San Benedetto di Po kolostor refektóriuma számára festett egy freskómásolatot Leonardo Utolsó vacsorájáról, 1525 körül. A Dizionario enciclopedico Bolaffi. .. (Torino, 1972. II. 223) B-vel írja a nevét, míg a Leonardo-irodalomban Monsignoriként említik. S e i d li t z, W. von: Leonardo da Vinci. Berlin, 1909. I. 426.; Malaguzzi-Valeri, Fr.: La Corte di Lodovico il Moro. Milano, 1915. II. 152., 596. kép; Bartolomeo Dal Pozzo: Le vite de' pittori degli scultori et architetti veronesi. Verona, 1718. 22.; Vasari (Le vite de piű eccellenti pittori, scultori ed architettori . . . (Ed. Sansoni) Firenze, 1973. V. 306. és VI. 431.) a Vita di Garofalo és Vita di Gerolamo da Carpiban nagyon csodált másolatként írja le, és megemlíti néhány befejezetlenül maradt művét is; a mű később eltűnt Mantovából, egy töredéke párizsi magángyűjteménybe került, a három apostolfej, mely Mantegna hatás alatt dolgozó kitűnő festőt mutat. A képnek egy 17. századi másolata a müncheni Alte Pinakothekban van, amit a párizsi töredék alapján azonosított: Möller, E.: Das Abendmahl des Lionardo da Vinci. Baden-Baden, 1952. 154., 101. kép; Az oszloparchitektúra esetleg későbbi hozzáadás is lehet, az 1529-ben meghalt Monsignorinak maradtak befejezetlen művei is, Malaguzzi-Valeri szerint éppen ez is. Az