Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
A Szépművészeti Múzeum Ptahankh szobra
Iában ily szűk időhatárok közé nem szorítható. Astarte kultuszának fellépése általánosságban a XVIII. dinasztiának az Amarna-kor előtti időszakára helyezhető. Astarte első említése Egyiptomban II. Amenophisz uralkodásának idejéből ismert, 43 de ez nem függ össze még gyógyító szerepkörével, mely szerepkör talán csak később lett általánosan ismert Egyiptomban, s biztosított számára nagyobb népszerűséget. Ezen az úton is tehát körülbelül ugyanazon korszaKhoz, II. Amenophisz, IV. Thutmózisz és III. Amenophisz uralkodásának időszakához jutunk el, mint előző vizsgálódásaink során. Végezetül foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy Ptahankhnak a budapesti Szépművészeti Múzeumban levő kockaszobra mikor készülhetett. Ennek megállapításához a fentieken kívül egyedül csak azon szobrászati stílusjegyekre támaszkodhatunk, melyek ezt az emléket jellemzik. A kockaszobor mértani szabályossága nem túlhajtott, a vonalak oldottak. A test körvonalai a köpenyen áttűnnek és jól kidolgozottak. Különösen a karok és a könyökök emelkednek ki erőteljesen a felületekből. A hátpillér keskenyebb a szobornál, s csak kissé ugrik ki a hát felületéből. A kockaszobrok tipológiája alapján mindezek a sajátosságok azt mutatják, hogy az emlék Hatsepszut és III. Thutmózisz uralkodása után készülhetett. 44 De hasonló eredményt hoz az arc kidolgozásának a tanulmányozása is. A szabályosan ovális arc kissé lapos, ráncok nem barázdálják. A szemöldökök íve enyhén lekerekített. A mandulavágású szemek vonala az arc külső szélei felé enyhén felfelé irányul. A könnyzacskókat stilizáltán, s alig láthatóan jelezte csak a művész. Az orr elég hosszú és alul kiszélesedő. A száj széles, vastag érzéki ajkakkal. A szájszögletekből egy-egy kis ferde vonal fut lefelé. Az ajkak körül finom, kicsit büszke és derűs mosoly bujkál. Az áll lekerekített és viszonylag kicsi. A szobor kidolgozását tekintve, azon idealizáló irányzathoz tartozik, amely II. Amenophisz és IV. Thutmózisz uralkodása idején kezdett kialakulni, s melynek legszebb alkotásai III. Amenophisz uralkodása alatt keletkeztek. A művész nem annyira az arcvonások hű visszaadására, a portrészerűségre törekedett, mint inkább egy általánosan elfogadott szépségideálnak megfelelő szobrot alkotott, amelynek hűvösséget az ajkak derűs és magabiztos mosolya enyhíti. Ezen stíluskritikai megfigyelések tehát ugyancsak arra engednek következtetni, hogy a szobor valamikor a II. Amenopisz—IV. Thutmózisz— III. Amenophisz uralmát felölelő időszakban készülhetett. 45 Tehát azok az adatok és megfigyelések, melyeket a datáláshoz felhasználhattunk, mind egyazon korszakot határolnak körül. Ez a kor II. Amenophisz trónralépésétől III. Amenophisz uralmának végéig, összesen 74 évig tartott. Ptahankh élete és hivatali működése ebbe a korba helyezhető, s nyilván ekkor készítette emlékeit, így a budapesti szobrot is. Ennyi, amit teljes biztonsággal megállapíthatunk. A budapesti Szépművészeti Múzeumban levő kockaszobor lelőhelye nem ismert, de csaknem bizonyosra vehető, hogy eredetileg Memphiszben a Ptah templomban állhatott. Tehát egyértelműen templomszoborként határozhatjuk meg. H. Kayser egy tanulmányában 46 összegyűjtötte és megállapította azokat a 43 Hassan, S.: Giza, VIII., XXXIII. tábla; Urk. IV. 1282, 15; cf. S tad el man R. : i. m. 56, 102. 44 Vandier, J. : i. m. 450—462. 45 Vandier, J. : i. m. 510—518. 46 K a y s e r, H. : Die Tempelstatuen ägyptischer Privatleute im mittleren und im neuen Reich. Heidelberg, 1938.