Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Ferdinand Georg Waldmüller képek Magyarországon
A Múzeum két másik Waldmüller képe Heim Móric neves bécsi gyűjtő 18 ajándéka. A csecsemőjét karjában tartó anya és kolduló fiának jelenetét a művész többször megfestette. Az 1830-ban, két példányban készült kép 19 színtere a behavazott Magas-híd Bécsben. Az anya csecsemőjével kendőbe burkolva a háttérben ül, a tetőtől-talpig felöltözött, ápolt fiúcska kezeit összekulcsolva áll előttük. Nem kéreget nyíltan, szánalmat csupán a cím után megértett helyzet fakaszt. — 26 év múltán újból két „kolduló fiú" készült. 20 Ezeken változatlanul hagyta az anya alakját, de a fiú itt már valóban koldul, tekintete esdeklő, nyitott tenyerét a néző felé nyújtja, testét ócska ruha fedi, cipője sincs: az erkölcsi szándék egyértelműbb lett. Az egyik változaton a hátteret csupasz fallal zárja, a másikon sematikus városképbe foglalja a jelenetet. , A Szépművészeti Múzeum 1863-ban készült „Kolduló fiúcska a bécsi Magdolna telken" c. festménye (49. kép) 21 a fentiek kiérlelt összegzése. A kompozíció a nyitott háttérrel nagyvonalúbb, a konkrét városképpel gazdagabb, a környezet növényzetével mozgalmasabb lett. A már erőtlenül világító nap nem bontja meg a kép egységes finom, alkonyi tónusát. Az előző festményekkel ellentétben, mindhárom szereplő megvilágítása azonos és a kompozícióban is egyenértékű. A Heim gyűjteményből származó másik tábla szerényebb, nem is volt még reprodukálva. Waldmüller második feleségének rokonságáról készült kisméretű festmények sorozatához tartozik; Charlotte Georgest ábrázolja (50. kép) 22 Anna Waldmüller-Bayer mostohatestvérét, 1853-ban. A tartózkodó, egyszerű beállítás, a komolyság éppúgy utal a személyiségre, mint a családi kapcsolatra. A nedvesen fénylő szemek, a kék ruhaderék festői megoldása, a fehér selyemkendő és csipkefodor anyagszerűsége kárpótol az eltakart jobb váll térbeli bizonytalanságáért. A Múzeum Waldmüller kollekciója egy portrépárral zárul, mely Szentgyörgyi Imre Erdély bécsi kancelláriusát és feleségét Kirchlener Borbálát ábrázolja. 2 ' 1 A díszes ruházat és az ékszerek aprólékos leírása nem zavarja a nagyvonalúságot, sőt kiemelik a kancellárius tekintélyét ill. feleségének mosolygó egyéniségét. A hátoldali felirat szerint a hölgyet 41, férjét 61 éves korában örökítették meg. Születési dátumaikkal összevetve, az előbbi 1844-ben, a párdarab 1846-ban készült. 24 Az esztergomi Keresztény Múzeum erőteljes „Reggeli csók" 25-ja mellett még egy vidéki közgyűjteményben van festménye. A debreceni Déri Múzeum őrzi az 1822-ben festett „Csendélet osztrigákkal, pástétommal, borosüvegekkel, szöllővel és egy papagájjal" (51. kép) c. Grimschitz szerint lappangó művét, 26 melyet Déri Frigyes valószínűleg az I. világháború kitörése táján vásárolt Bécs18 F rimmel, Th. von: Lexikon der Wiener Gemäldessamlungen II. München, 1914. 144. 19 Grimschitz: i. m. 300., 273. és 274. sz. 20 Grimschitz: i. m. 353., 833. és 834. sz. 21 Grimschitz: i. m. 367., 996. sz. Árverésen szerepelt még: Wawra, 1907. febr. 27. 110. sz. 22 G r i m s c h i t z: i. m. 347., 773. sz. Hátoldalon az ajándékozó megjegyzése „Charlotte Georges Stiefschwester der Frau des Waldmüller, II. Frau des noch lebende Herrn Henrich Taticek. Hetzgasse 33." 23 Grimschitz: i. m. 332., 610. és 611. sz. 24 Ankwicz-Kleehoven, H. von: Zwei unbekannte Bildnisse von Waldmüller. Kunst und Künstler XII. Berlin, 1913. 172. 25 Grimschitz: i. m. 352., 825. sz. 26 Grimschitz: i. m. 284., 104. sz. Déri Frigyes gyűjteményének leírása. Debrecen, 1922. 208. Leltári száma: D. F. 73.
