Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)

A budapesti gyűjteményben levő, Sir Godfrey Knellernek tulajdonított „Női képmás" szerzőségi problémái

venes évekbe sorolja azokat a Lely, vagy műhelye által készített portrékat, melyeken az asszimmetrikus vonás uralkodik. Ezt a megállapítását megfigyeléseink is alátámasztják. Ebben a vonatkozásban néhány teljesen, vagy részben sajátkezű Lely művet említenénk meg, így a frappáns rokonság alapján, mely az ábrázolt, s festményünk modelljének öltözete között fennáll, elsősorban a Portsmouth-i hercegnő már ismertetett képmását (37. kép). Figyelemre méltó, hogy a két festmény a kompozíció felépítését, egyes elemeit, az ábrázoltak kontraposztikus beállítását, sajátos gesztusait illetően is szinte egymás tükörképének tűnik (25., 37. kép). Sir Oliver Millar a kissé franciás atmoszférájú művet, melyet Lely oeuvrejében a 70-es évek korai termése egyik fontos példájának tart, közvetlenül az 16'71 utáni időből származtatja.

34 Hasonló ruhát visel Modena-i Mária Althorp-ban levő képmásán (38. kép), melyet Lely egyik monográfusa, R. B. Beckett az 1674 körüli időre helyez,

35 s a ruhatípus alapján azonos időpontra datálnánk Graftton hercegnő általunk már ismertetett arcképét (28. kép), akinek öltözete rendkívül közel áll Modena-i Mária előbb említett viseletéhez. Utóbbinak a St. James's Palace-ban levő portréján (39. kép) szintén ez a ruhatípus tűnik fel, Millar feltevése szerint a festmény 1675—80 között készülhetett,

30 s ugyancsak ábrázoltunkéhoz hasonló laza, dúsredőjű ruhát hord Mary Davis (melyet azonban a palást nagyrészt eltakar) Earl of Bradford gyűjteményében levő képmásán (Weston Park, Shifnal), melyet Millar 1675-re datál.

37 Ha az utóbbi négy festményt a viselet jellegzetességeinek szempontjából tüzetesebben megvizsgáljuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 70-es évek közepe táján és második felében az aszimmetrikus jelleg egyre szélsőségesebbé válik, mindinkább kiterjed a dekoltázs ,,v" alakjára is, s úgy tűnik, hogy a ruhaujj is valamivel hosszabb lesz. Jóllehet az analógiaként felsorolt festményeken ábrázolt személyek öltözete azonos típusú, de ugyanezen a típuskategórián belül hölgyünk viselete, mint említettük, a Portsmouth-i hercegnőéhez áll a legközelebb, még nem viseli magán a szélsőséges aszimmetriának az előzőkben felsorolt vonásait. Ezt a körülményt figyelembe véve, továbbá annak a feltevésnek alapján, hogy a Portsmouth-i hercegnő szóbanforgó portréja képmásunk egyik prototípusa lehetett, az utóbbinak a keletkezési idejét a 70-es évek első felébe, de feltétlenül az 1671 utáni időszakba helyeznénk. A 70-es évekbe történő datálást az ábrázolt hajviselete is alátámasztja; karakterisztikumai a halántéktincsek, s a tarkóról előrefésült, s az egyik vállra csigákban hosszan aláomló fürtök, mely a fejet borító egyenlően rövidre nyírt csigák és az ún. „Bulhead" mellett, melynek jellemzője a homlokra hulló hajtincs, az 1670—1680 közötti évek egyik jellegzetes frizuradivatjának tekinthető.

38 Az előzőkben analógiaként felsorolt, a 70-es években készült arcképek modelljeinek (28., 37—39. kép) többsége ugyancsak a képmásunkon ábrázolt személyéhez hasonló frizurát visel, s ez a körülmény is alátámasztja portrénk keletkezési idejével kapcsolatos feltevésünket. 34 Millar, O.: i. m. kat. sz. 49. 49. kép. 35 Beckett, R. B.: Lely. London, 1951. Kat. sz. 322. 36 Millar, O.: The Tudor, Stuart and Early Georgian Pictures in the Collection of Her Majesty the Queen. London, 1963. Kat. sz. 245. 37 The Age of Charles II. London, 1960. (Kiáll. kat.). Kat. sz. 154. 38 Lord K i 11 a n i n : i. m. 14.