Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)

A budapesti gyűjteményben levő, Sir Godfrey Knellernek tulajdonított „Női képmás" szerzőségi problémái

A BUDAPESTI GYŰJTEMÉNYBEN LEVŐ, SIR GODFREY KNELLERNEK TULAJDONÍTOTT „NOI KÉPMÁS' SZERZŐSÉGI PROBLÉMÁI A Szépművészeti Múzeumban 1946-ban rendezett „Régi mesterek magyar magántulajdonban" című kiállításon Godfrey Kneller műveként szerepelt egy „Női képmás",

1 mely 1951-ben került a múzeum gyűjteményébe.

2 A múzeum Régi Képtárának mind az 1954-ben, mind az 1967-ben kiadott katalógusa ugyancsak Kneller műveként tünteti fel.

3 A kép a bécsi S. Kende cégnél Sir Peter Lely alkotásaként került árverésre.

4 Az attribució megváltoztatásának oka ismeretlen. A két fent említett mesternév a Van Dyck utáni korszakban a nemzetközi barokk stílus angliai változatának fémjelzője a portréfestészet műfajában, de míg Lely annak koraibb, vérbő fázisát, Kneller mértéktartóbb, józanabb megnyilatkozását képviseli. Lely Van Dycktől veszi át a fáklyát, Kneller Lelytől, s hozzá hasonlóan alkotói periódusának korai szakaszában szorosan elődjének nyomdokában jár. Többek közt ez a mozzanat is fényt vet arra a körülményre, hogy miért tarthatták szóbanforgó portrénkat hol Lely, hol Kneller művének. Alkotásaik megkülönböztetését megnehezíti az autográf művek viszonylag csekély száma, a két mester munkásságáról — a sztereotip műhelymunkák gyenge kvalitásából adódó — részben már a saját korukban, részben a későbbi szazadokban kialakított, bizonyos mértékig torzított kép, s az irodalmi feldolgozás ennek tulajdonítható relatív hiánya.

5 A vitatott arckép, melyet a budapesti Szépművészeti Múzeum őriz (24. kép), orangerieben ülő szép fiatal nőt ábrázol. Szabályos vonású tojásdad arcát felénk fordítja, sötét, gyűrűs hajkoronája hosszú, dús fürtökben omlik bal vállára. Bal 1 L. 12. sz. alatt a katalógusban. 2 Budapest, Szépművészeti Múzeum. Ltsz. 51.166, olaj, vászon, 121x94 cm. L. Pigler, A. : A Régi Képtár katalógusa. Budapest, 1954. 298. — A festményt a 19. sz.ban új vászonra húzták. 3 Pigler, A. : i. m. uo. ; Katalog der Galerie alter Meister. Budapest, 1967. 354. 4 Verst. 1. Dez. 1919, Nr. 32. Repr.: Verst. 21. Jan. 1921, Nr. 15. (Festményünknek és egy változatának reprodukcióját a fenti két katalógusban tévedésből felcserélték.) 5 Millar, O.: Sir Peter Lely 1618—80 (London, 1978) című „standard" monográfiaként értékelt katalógusa a londoni National Portrait Gallery kiállításához (1978— 79) tömör kritikai áttekintést nyújt a részben Kneller művészetével is foglalkozó Lely irodalomról (1. uo.: „Bibliographical Note", 32.). A Knellerrel foglalkozó irodalomból Lord Kilian in: Sir Godfrey Kneller and His Times (London, stb. 1948) című művétől eltekintve, melyben nélkülözzük a hivatkozásokat, mint fontosabb újabb feldolgozásokat J. D. Stewart professzor két művét említenénk meg: Sir Godfrey Kneller and the Evolution of the English Baroque Portrait. London, 1968. (a Courtauld Institute of Art-hoz benyújtott doktori disszertáció); Sir Godfrey Kneller. London, 1971. (kiáll. kat.).